KSH: 2025-ben Magyarországon csaknem 73 ezer gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként

A közölt adatok szerint 2025-ben Magyarországon 202 gyermekjóléti alapellátást nyújtó központ működött, további 668 településen az önkormányzatok összesen 707 család- és gyermekjóléti szolgálatot tartottak fenn. Az általuk nyújtott szolgáltatásokat megközelítőleg 443 ezren vették igénybe, közülük 150 ezer volt 18 év alatti. Az azonos korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a szolgáltatás igénybevételének aránya Észak-Magyarországon volt a legmagasabb: ezer 0-17 évesre 118 ellátott jutott, ezzel szemben Közép-Dunántúlon 81, Nyugat-Dunántúlon 76, Pest régióban pedig 67 ellátott gyermek jutott ezer azonos korú lakosra.

Tavaly mintegy 73 ezer gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként a család- és gyermekjóléti központokban és szolgálatoknál. A gyermekek veszélyeztetettsége továbbra is Észak-Magyarországon a legkritikusabb, ahol az ezer lakosra jutó arány messze meghaladja az országos átlagot, míg Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon regisztrálták a legkevesebb érintettet.

A jelentésből kiderül, hogy 2025-ben csaknem 34 ezer védelembe vett kiskorút tartottak nyilván a gyámhatóságok, ami az elmúlt tíz év legmagasabb értéke. Az emelkedő tendencia valamennyi kategóriát érintette, de a dinamika eltérő volt. Az elmúlt két év során leginkább (68 százalékkal) a gyermekbántalmazás miatti intézkedések száma emelkedett. Markáns növekedés volt tapasztalható a gyermekkorúak vagy fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények terén (37 százalékos emelkedés), illetve az 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzás okán (19 százalékos emelkedés).

A hátrányos helyzetű térségekben élő családoknak és gyermekeknek a korai és célzott fejlesztést nyújtó gyerekházak száma a kezdetektől - 2013 óta - nőtt, 2025-ben 17 vármegyében és a fővárosban összesen 175 gyerekház biztosította a 0-3 éves gyermekek ellátását. A gyerekházak rendszeres gondozottjainak száma továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb; 2025-ben az országos létszám mintegy 60 százaléka koncentrálódik erre a két területre.

A jelentés szerint a gyermekvédelmi alapellátás keretében az átmeneti gondozás évente 7-8 ezer gyermeket érint, 2025-ben országosan 7400 gyermeket (44 százalékuk 6-13 éves) láttak el több mint 5 ezer férőhelyen. Az érintettek 60 százaléka kevesebb mint fél évig részesült gondozásban, ugyanakkor a gyermekek és családjuk mintegy 8 százaléka két éven belül visszakerült az ellátóhelyre.

A korábbi évekhez hasonlóan 2025-ben is Budapesten (29 százalék), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (12 százalék) kezdeményezték a legtöbb átmeneti ellátásba helyezést: 46 százalékban a szülő, 25 százalékban a család- és gyermekjóléti szolgálat/központ, 13 százalékban más bentlakásos intézmény - közölték. Gyámság alatt 2025 végén 35 ezer kiskorú állt, ebből az újonnan gyámság alá vettek száma csaknem 8 ezer fő volt.

Gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél tavaly több mint 22 ezer gyermek élt, kétharmadukról nevelőszülők, egyharmadukról pedig gyermekotthoni ellátás keretében gondoskodtak. A jelentés szerint az intézményi ellátásról a nevelőszülői elhelyezésre került a hangsúly, 2025-ben már az ellátottak 66 százalékáról gondoskodtak nevelőszülők.

Jelentős változás történt a fenntartók szempontjából is: az állami, önkormányzati gondoskodás helyét az egyházi ellátás vette át, 2025-ben már a gyermekek 69 százalékáról egyházak által, 28 százalékáról az állam által és 3,1 százalékáról egyesületi, alapítványi vagy nonprofit szervezetek által fenntartott formában gondoskodtak.

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek az utóbbi években az ellátottak mintegy ötödét tették ki; 2025-ben csaknem 2,4 ezer SNI-s gyermek (a gyermekvédelemben ellátott SNI-s gyermek 56 százaléka) élt nevelőszülőknél.