Egy kis megyetörténet (16. rész)- A tolcsvai „hagymakupolás”

A boráról híres árpádkori település első okleveles említése 1255-ből származik, s Tolchwa, vagyis ma is használatos nevén szerepelt. Azóta is lakott település, amely római katolikus templomát a feltárások szerint a XIV. században építettek, majd a XVIII. században  barokk stílusban átépítettek. Ekkor nyerte el az épület a ma is látható, Pazar megjelenését. A templom tömbjéből kiemelkedő masszív torony felső szintjén fából készült galéria fut körbe, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a településre és a környező tájra. A tornyot mintegy megkoronázza a pravoszláv hagymakupolára emlékeztető zsindelyes tető. Római katolikus templom esetében nem is tudom, hogy van-e még egy ilyen megoldás hazánkban. A pontos időt a toronyórák mutatják.

Belső tereit az ablakokban lévő színes üvegek és a mennyezeten található freskók teszik különlegessé. Több harangja közül a legrégebbi 1655-ből származik, Wierd György harangöntő mester készítette a felvidéki Eperjesen. A templom Szűz Mária születésére emlékezve Kisboldogasszony (szeptember 8.) tiszteletére lett felszentelve.  A legendárium szerint az épület történelme folyamán kétszer is gazdát cserélt és a reformátusokhoz tartozott, de vissza került a római katolikusokhoz és 1711 óta folyamatosan a felekezet használatában van. A reformátusoknak és a görögkatolikusoknak is saját temploma van a hegyaljai községben.

A Kisboldogasszony templomot masszív kőfal veszi körbe, amelyet valószínűleg a középkorban védelmi feladattal építettek. Arról nincs információm, hogy igénybe vették-e a történelem során.

Feljegyezték, hogy a napoleoni háborúk idején, 1806 március közepén itt vendégeskedett a magyar Szent Korona, amelyet biztos, ami biztos, a francia veszély miatt a keleti országrészbe menekítettek. 

Ha Tolcsván járnak feltétlen tekintsék meg a Kisboldogasszony templomot.