Egy kis megyetörténet (17. rész) – Zempléni vármegyeháza

Sátoraljaújhely 1748-ban lett végelegesen – az egykoron Tokajtól a lengyel határig elnyúló – Zemplén vármegye központja. A vármegye közgyűlése úgy döntött, hogy a hivatalhoz méltó székházat építtet magának, amelyhez Trautsohn János Lipót Donát herceg, a hegyeljai svábok betelepítője adományozott erre a célra egy újhelyi ingatlant, amelyről kiderült, hogy keskeny az olasz Salvator Aprilis által tervezett egy emeletes barokk épülethez, ezért gyorsan megvették a szomszéd földet a Kéry famíliától és 1754-68 közt felépítették a vármegyeházát. Itt kapott helyet a megyei levéltár is, sőt az épületegyüttesben az felújítás és bővítés után törvényszék (bíróság) és tömlöc is működött.  

Az épülethez olyan jeles magyar politikusok kötődnek, mint Esterházy József, Kazinczy Ferenc, a nyelvújító, Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója. A legendárium szerint Kossuth a vármegyeháza középső traktusán lévő emeleti erkélyről nyugtatta az embereket.

Zemplén vármegye főispánja tisztséget 1848-ban Andrássy Gyula, a Szemere-kormány külügyminisztere, majd 1867-től magyar miniszterelnök, majd közös külügyminiszter töltötte be.  Testvére, Andrássy Manó 1867-től volt Zemplén vármegye főispánja. 

A vármegye északi részét 1919-ben megszállták a csehszlovákok és 1920-ban Trianonban el is csatolták ezen területeket, a határt pedig nem messze az épülettől, a Ronyva-pataknál jelölték ki. A megye területének több, mint felét elvesztette, s nagy lett az egykori megyeháza a szervezetnek, ezért 1928-ban a hátsó traktust lakóházzá alakították, majd 1980-ban lebontották.

A rákosista közigazgatási átszervezés keretében 1950-ben megszűnt az önálló Zemplén vármegye és beolvadt Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. A funkcióját vesztett épületben a város tanács költözött, és a megyeházából városháza lett.

Szerencsére a város régen és most is jó gazdája az épületnek. A városháza ékessége a közgyűlési terem, illetve különlegessége, hogy a levéltárban ma is meg van és használják az 1770-ben készült barokk szekrénysort.

(Csontos László)