Egy kis megyetörténet (18. rész) – A Rákóczi-torony

Az egykoron Zemplén vármegyében született, de a mai Borsod-Abaúj-Zemplénhez is ezer szállal kötődő II. Rákóczi Ferenc munkássága hívószó volt a reformkorban. Ekkor merült fel először hamvainak hazahozatalának a gondolata, amely a kiegyezést követően került újra elő, s több évtizedes küzdelem után 1906-ban valósult meg, amiben óriási szerepe volt Thaly Kálmán képviselőnek, a kuruckort imádó amatőr történésznek, kiváló hazafinak.

1906 szeptemberének végén derült ki, hogy a hamvakat szállító különvonat október 28-án éjjel fut be Miskolcra. A város és a vármegye közönsége valami különlegességgel szeretett volna kedveskedni és úgy döntöttek, hogy a belváros fölé magasodó Avas tetején felállítanak egy tornyot. Ez lett a Rákóczi-torony. Repült a forgács, hullott a fűrészpor, a mesterek keze alatt égett a munka, s láss csodát, október 15-re elkészült a 15 méter magas, farkasfogas tetejű fabástya, amely a Rákóczi-torony nevet kapta a keresztségben. Nem vagyok benne biztos, hogy a XXI. században, ezt most sikerülne megismételni… Október 28-án éjjel befutott a Rákóczi különvonat a Tiszaira, ahol óriási tömeg várta. 

A vonattal érkezők már messziről látták a fáklyákkal kivilágított Rákóczi-tornyot, ahonnan színes tűzijátékot lőttek az égbe. A Tiszain ágyúlövéssel és meghajtott zászlóerdővel tisztelegtek. Az ünnepségen Borsod valamennyi települése képviseltette magát. A Himnuszt együtt énekelte a dalárdákkal az óriási tömeg, majd kinyitották a hamvakat szállító kocsit. Dr. Tarnay Gyula, a vármegye alispánja mondott szívhez szóló ünnepi beszédet, amelyet így fejezett be: „Ebben a felemelő tudatban bocsássuk tovább diadalútjukon a szent hamvakat és az éjjeli szellő halk susogásában,  küldjük a nagy fejedelemnek immár örök szép városába üzenetünket: Hős kurucok hajléka, Kassa! Borsod szent ereklyét, nemzeti kincset továbbít neked.” Az alkalomra felépített Rákóczi-tornyot kilenc hónappal később lebontották, s egy erdélyi stílusú, kilátótorony épült az Avas tetejére, amely 1956-ban égett le. Aki a Horváth-tetőn jár talál egy követ, rajta tábla, a Rákóczi-torony alapköve. Talán egyszer az épületet is felhúzzák újra.

(Csontos László)