Egy kis megyetörténet 2. – Boldva és a Halotti beszéd
2020. március 20. (péntek) 12:04„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá”– ha tolmácsra még nincs is szükségünk, hogy megértsük a Halotti beszédet, de erősen koncentrálni kell. Az első összefüggő magyar nyelvemlék,a tudományos közvélekedés szerint III. Béla király idején, a borsodi Boldvában keletkezett.
Honfoglaló eleink az elsők közt települtek meg a Boldva-patak völgyében és gyors fejlődésnek indult a vidék. Erre utal az edelényi Borsodi földvár és a Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt bencés apátság is, amely impozáns tömbjét már messziről észrevették az utazók. Az apátság először 1205-ben, majd a második tatárjárás idején 1285-ben égett le. A pusztítást túlélt szerzetesek Somogyvárra menekültek. Az apátságnak manapság sajnos már csak az alapjai lelhetők fel. A templomot később újjá építették és a falu használta. A reformáció térhódítását követően az épület a reformátusok birtokába került és manapság is ők használják.
A Halotti beszédet az úgynevezett Pray-kódex (1192-95 közt készült) tartalmazza, amely latin nyelven íródott, pergamenre. A Halotti beszéd a 136. lapon található, latin betűs, magyar nyelvű írás. Két részből áll, a 26 soros temetési beszédből és a 6 soros könyörgésből. Erre azért volt szükség, mert az egyház nyelve a latin volt, de a papokon és néhány nemesen kívül senki se értette Magyarországon, s célszerű volt a temetéskor a halottat olyan nyelven búcsúztatni, könyörögni a lelkéért, amelyet a nép beszélt, tehát magyarul.
A halotti beszéd és könyörgés nem csupán egyházi tekintetben fontos emlék, hanem nyelvészeti kincs is, mivel 190, a korszakba használt (és annak megfelelő alakú) magyar szót tartalmaz. Az írásmód problémája miatt egyes szavak olvasata problémát, vitatott. A tisztázása a jövő tudósainak is munkát ad. Ha Boldván járnak és meglátják az impozáns templomot gondoljanak az egykoron itt élt szerzetesekre és első nyelvemlékünkre.
(Csontos László)
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza