Egy kis megyetörténet (38.rész) – A szentpéter református nagytemplom

A lenyűgöző méretű, XIV. században épült, eredetileg gótikus stílusú templom is jelzi, hogy egykoron módos település volt a Sajóvölgyében fekvő egykori mezőváros, amely vezető szerepe a huszita betörések miatt ingott meg, s vette át szerepét Miskolc. A templom vélhetően védelmi okokból is a XV. század második felében vaskos toronnyal és sokszögben záródó szentéllyel bővült, 1510 körül pedig sekrestyével toldották meg.

A katolikus szokásoknak megfelelően szentképekkel díszített templom a lakosság és a birtokos nemesi családok felekezetváltásával párhuzamosan 1550 körül került a református gyülekezethez, s mivel a szenteket nem ismerték el, illetve a templomokban mellőzték az emberábrázolást, ezért a freskókat leverték vagy lemeszelték.

A templombelsőt saját szokáikhoz igazították. Thúry Farkas Pál, a feljegyzések szerint Kálvin barátja, a nagy tekintélyű sárospataki rektora 1560-61-ben itt prédikált. A török megjelenése a térségben megviselte a várost és a gyülekezetet is. A templom gótikus boltozata az 1752-es tűzvészben beszakadt. Ezt követően nagyszabású építési munkálatokba kezdtek, s többek közt elkészült a 173 darab, színes, festett fakazettából álló mennyezet valamint a ma is látható barokk toronysisak, amelyet rézzel fedtek, magassága 35 méter, s a tetején a csillag hirdeti a reformációt. Az épület fa bútorzata is ekkor készült parasztbarokk stílusban. a sekrestye bejáratát pedig reneszánsz elemek díszítik. Az orgonát 1893-ban építették Kasza Ferenc presbiter és neje adományából, a város híres szülötte, Lévay József költő, borsodi alispán pedig alapítványt hozott létre a támogatására, sőt verset is írt róla Szép öreg templom címmel, amelyben így vall róla:

„Sok száz év vihatzott át fölötte, Isten csodája, hogy el nem söpörte. Nincs rajta dísz, sem kívül, sem belül, Némán beszélnek a tömör falak. A régi múltból itt-ott egy-egy vonás, Párkányzatán egy-egy vékony szalag. Homlokából szökell a magasba tornya S a híveket három harangja vonja.”

Az első világháború féméhsége miatt az ónsípok egy részét elvitték, amelyeket később cink sípokkal pótolták. A  templom körül a rendszerváltást követően rendbe tették a parkot,  ahol 1997-ben felállították a magyarok szent madarának, a turulnak a szobrát.  Az életveszélyessé vált tetőszerkezetet közadakozásból, az önkormányzat támogatásával felújították.

(Csontos László)