Egy kis megyetörténet 4. – A Vizsolyi Biblia

A Hernád völgyének csendes, kis települése Vizsoly, amely központjában található az Árpádkorban épített, évszázadok óta a reformátusok által használt templom. Gyakorlatilag vele szemben, az utca másik oldalán található egy ugyancsak régi, fehér falú, egyszintes épület, ahol egykoron működött a lengyel származású Mantskovits Bálint nyomdája, ahol kinyomtatták a könyvet. A betűkészlet Németalföldről származott, a papír pedig Lengyelországból. Szóval az első magyar Biblia igazi nemzetközi együttműködésnek köszönhető!

Károli Gáspár a korabeli világ egyik leghíresebb egyetemén, Wittenbergben tanult, ahol Caspar Carolus Pannonius néven szerepel az évkönyvben. Tanulmányai befejezését követően Dobó István egri várkapitány öccsének segítségével került Gönc mezővárosba, ahol református prédikátor, majd esperes lett. Lelkésztársainak a közreműködésével 1586-ban kezdte meg a Biblia fordítását. Jól haladtak a nagy munkával és a feladat méretéhez képest hamar elkészültek. A nyomtatást 1589 február 18-án kezdték meg és 1590 július 20.-án fejezték be.  Károli nem csak fordító volt, hanem szerkesztő és a könyv készítésének gondozója, kiadója is. Tudomásunk szerint mintegy 800 példány készült, ebből 54 maradt meg a vérzivataros évszázadok alatt, 24 található Magyarországon. Ebből egy példányt bárki megtekinthet Vizsolyban, a templomban felállított üvegvitrinben.

A nagy munkát anyagilag, erkölcsileg támogatta Mágocsy András és Gáspár. Haláluk után pedig Rákóczi Zsigmond, az Abaúj-Zemplén térség legnagyobb földesura, a későbbi erdélyi fejedelem. A közelmúltban két reprint kiadás is készült belőle.

A Vizsolyi Biblia egyszerre egyházi és össznemzeti kincs, amely méltán került be a hungarikumok exkluzív válogatásába.  Az alkotás bemutatására pedig létrehozták a Vizsolyi Biblia Látogatóközpontot, amelyet évente sok ezer hívő és turista keres fel. A koronavírussal kapcsolatos utazási korlátozások feloldása után ajánljuk önöknek is a meglátogatását.

(Csontos László)