Egy kis megyetörténet (47. rész) – A természet lágy ölén: Mogyoróska

Mogyoróska első írásos említése 1363-ból származik, s mint a regéci várbirtok részeként szerepel a dokumentumban. 

A vár első említése 1307-es, de vélelmezhetően a második tatárjárás idején 1285-ben is állt már, mivel itt győzték le a magyarok a vidéket fosztogató tatárokat. Mogyoróska a török és kuruc időkben majdnem teljesen elnéptelenedett, ezért új tulajdonosa, Trautsohn herceg kárpátaljai emberekkel (többségükben ruszinokkal) telepítette be. A ruszinok idővel elmagyarosodtak. A falusiak erdőgazdálkodásból, állattenyésztésből és növénytermelésből éltek évszázadokon át.

Az ungvári unió után az ortodox telepesekből görögkatolikusok lettek, s leszármazottaik többsége máig ragaszkodik vallásához. A közösség előbb fatemplomot emelt, majd a XIX. század első felében a település lakosságához képest jelentős méretű templomot. Saját parókusuk már nincs, de a szent liturgiákat és a templombúcsút megtartják Szent Péter és Szent Pál főapostolok tiszteletére. Már nem tartanak olyan nagy búcsúkat, mint egykoron, amikor a szomszédos falukból is érkeztek vendégek, de sok elszármazott manapság is hazatér ilyenkor, illetve halottak napján.

Mogyoróska lakossága a XX. század közepén volt a legnagyobb, 360 körül, a 60-as években beindult az elvándorlás, mivel egyre többen végeztek legalább középiskolát, helyben nem találtak kvalifikált munkát és elköltöztek. A folyamat a rendszerváltás után állt meg, sőt részben meg is fordult, ugyanis az utóbbi években beindult idegenforgalomnak köszönhetően sokan vettek nyaralót maguknak Mogyoróskán, többen panziót, vendégházat működtetnek. A regéci vár mellett a falun áthaladó országos kék túra is sok látogatót vonz. A hagyományos gazdálkodást felváltotta az üdültetés, bár a faluhoz tartozó tanyán jelentős szarvasmarha tenyészet működik. Az erődgazdálkodás viszont megőrizte jelentőségét a falu életében. Még fenyőfa ültetvény is található Mogyoróska határában. A községnek jelenleg 81 bejelentett lakosa van.

Mogyoróska zsákfalu, a Fony-Regéc országút felől közelíthető meg egy bekötőúton. A régi hagyományokat megőrizve tisztaság, rend és nyugalom jellemzi a községet. A település a Zempléni Tájvédelmi Körzeten belül található, a határban járva számos védett növényt és állatot láthatnak. A környéken jelentős számban élnek farkasok és szarvasok, ami az öröm mellett gondot is jelent –vadkár – a helyieknek.

Ha szeretnek kirándulni egyszer feltétlen látogassanak el Mogyoróskára.

(Csontos László)