Egy kis megyetörténet (49. rész) - A legendás Bükkaranyos

A település első okleveles említése 1275-ből származik, s egy földügyletet rögzít. Nevezetesen Kis- és Nagy-Aranyost a parasznyai nemesek birtokolták és a Miskolc nemzetségből származó Miklóssal cserélték el a Kraszna megyei Gagosért. A település környéke azonban már a bronzkorban is lakott volt, amit a XIX. század végi ásatások során előkerült leletek bizonyítottak, illetve az ősi földvár maradványai – amelyeket teljesen eltakar a kíváncsi szemek elől a sűrű erdő.

A legendárium szerint a Muhi csatavesztés után erre menekült IV. Béla király és kísérete, akik a patakon átkelve megpihentek a nádas, berkes vidéken, majd folytatták a menekülés a Bükkön át (nem messze, a mai Bükkszentkereszt határában a Lófő-tisztáson a lovagok és vitézek bevárták az üldöző tatárokat és feláldozták magukat, hogy időt biztosítsanak a királynak a menekülésre). A legendára nincs hiteles történelmi forrás, viszont erre utalhat a Királyberek és Aranygomb dűlőnév.

A középkor során a falu többször is gazdát cserélt, volt amikor üzleti alapon, de előfordult az is, hogy elkobozta Károly Róbert király hűtlenség miatt. A hódoltság idején Aranyost a török többször kirabolta, felégette, lakossága erősen megcsappant. Aztán jött a kuruckor, a pestis. A bekövetkezett nyugalmat kihasználva felvidéki szlovák és ruszin telepesekkel növelték a lakosságot, akik gyorsan elmagyarosodtak. Ezt jelzi a népesség felekezeti összetétele is, nevezetesen 1910-ben többségben voltak a reformátusok, jelentős kisebbséget képeztek a római katolikusok és néhány zsidó család is élt a községben – a holokausztig.  A két nagy felekezet templomot is épített a községben. A lakosok első sorban a mezőgazdaságból, ezen belül is földműveléssel, szőlőgazdálkodással, borászattal foglalkoztak.

A 2011-es népszámlás során a lakosok 90,6 %-a magyarnak, 3,6% cigánynak vallotta magát.  A felekezeti arány viszont megfordult, most már a katolikusok vannak többségben, ami összefüggésben áll a szocialista korszak alatti elvándorlással (miskolci ipar elszívó hatása) és az utóbbi időszakban tapasztalt bevándorlással.

Bükkaranyos híres szülötte volt többek közt Mecser Lajos síkfutó, 22-szeres magyar bajnok, kétszeres Eb. ezüst érmes, Európa-csúcstartó, Kiss Mari színésznő, a 80-as évek progresszív filmjeinek rendszeres szereplője és Bari Károly, Kossuth-díjas cigány költő.

(Csontos László)