Egy kis megyetörténet (64. rész) – Gagybátor

A településről Borovszky Samu 1896-ban Budapesten megjelent Magyarország vármegyéi és városai című monográfiájában ezt tartotta lényegesnek megemlíteni: „Gagy-Bátor körjegyzőséggel, 115 házzal és 621 magyar lakossal, az előbbitől alig két kilométernyire van nyugatra. Postája: Gagy-Vendégi. E község szintén a Gagyi család birtoka volt. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. Hajdan vára volt, melyet Hasszán pasa 1576-ban ostrommal bevett és leromboltatott.”

Kis könyvtárazás után kiderült, hogy az első okleveles említése Károly Róbert korában, 1323-ban, a jánoki uradalom határleírásában történt, Bathur néven, ebből lett a Bátor, s Gagy pedig a környéket birtokló nemes Gagyi családtól örökölte. Róluk érdemes tudni, hogy az Aba nemzetség (leghíresebb tagjai Aba Sámuel, magyar király és Aba Amádé nádor, kiskirály) Gagyi ágába tartoztak. Ősük Gereven, tőlük származnak a Gagyi, Gagyi Báthory és Gagyi Vendéghy családok, akiknek a nevét őrzi Gagybátor és Gagyvendégi. 

A reformáció hatására a település lakóinak többsége vallást váltott.  A jelenleg használatos, műemléki védelem alatt álló templomukat 1821-ben építették késő barokk stílusban. Különlegessége a késő romantikus stílusban, 1887-ben elkészült toronyban lévő O REX GLORIAE VENI CUM PACE feliratú harang, amelyről az egykoron híres régész és akadémai tanár, Rómer Flóris úgy nyilatkozott, hogy a XIV. század végén vagy a XV. század elején öntötték. „Kistestvérét” pedig vélhetően 1523-ban készítették. A katolikusok a Szent család kápolnát használják. A torony nélküli épületet a homlokzaton lévő keresztek különböztetik meg csupán a parasztházaktól, A harangláb a szomszéd utcában található. A felsővadászi plébánia filiája.

A XX. század közepén még aktív, életképes település volt a falu, amiről a Gagybátor 1949 című, 15 perces fekete-fehér kisfilm is tanúskodik, amely a községben még fellelhető néptánc hagyományokat örökítette meg. A Rákosi féle padlássöprés megroppantotta a hagyományos paraszti társadalmat és ezt követően felgyorsult az elvándorlás.  A népességfogyással párhuzamosan egyre nagyobb arányúvá vált a cigány kisebbség.

A 2011-es népszámlálás szerint a bátoriak 99 %-a magyarnak, 41,2% pedig cigánynak is tartotta magát. A felekezeti összetétel: 46,4% református, 38,7% római katolikus, 7,2% pedig görögkatolikus.  A községnek 2015-ben mindössze 193 lakosa volt. Emlékezzenek csak arra, hogy Borovszky idején még 621, magyar lakosa volt…

(Csontos László)

(Fotó: facebook.com)