Egy kis megyetörténet (66. rész) – Az alsóvadászi református templom

Az első írásos emlék, amely név szerint említi Alsóvadászt 1317-ből származik, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ekkor született, csupán innen datálható a múltja. A történészek szerint a vidék már az őskorban is lakott volt. A honfoglalást követő magyar államiság kialakulása után királyi vadászokat telepítettek le Alsóvadászon, akárcsak a néhány kilométerrel feljebb lévő Felsővadászon is. Amennyiben az 1906-ös egyesüléssel Alsóvadászhoz csatolt Jánosdot is figyelembe vesszük, akkor első említése 1280-ból ismert. A községekkel kapcsolatos források a középkorból egyébként igen ritkák Magyarországon, első sorban az egyházi dézsma jegyzékekből származnak, vagy királyi adománylevelekből.  

Alsóvadász történetét az írásbeliség kezdetlegessége miatt csak hézagosan ismerjük. A török hódoltság megviselte a vidéket, amely előbb a Serédyek birtoka volt, majd a Békény családé, s nem sokkal később a felsővadászi Rákóczi família tulajdona lett. Mivel a felsővadászi kastélynak többször is lakója volt fiatal korában II. Rákóczi Ferenc, így feltételezhető, hogy alsóvadászi birtokukon is megfordult. A Rákóczi szabadságharc alatt elnéptelenedett a község, amelyet 1720-ban a Csákyak (ugyancsak jól ismert nemesi család a magyar történelemből) telepítettek újjá. 

Amint konszolidálódtak a viszonyok a viharos történelem által kikezdett XIII. századi eredetű, román stílusú templomot is rendbe tették. A népesség vallásváltását követve az egykori római katolikus templom a reformátusok kezébe ment át. Nem csak felújították, hanem át is építették gótikus stílusban, majd 1786-ban kapta meg végleges, ma is látható barokk külsejét.

Szerencsére az építész nem akart mindent végleg eltörölni, így mai napig megtalálható az épületen néhány román és gótikus maradvány, ablakkeret. A szakemberek szerint mégsem ezek, hanem az egykori sekrestye ajtajának kőkerete (a szentély északi falában található) a legjelentősebb építészeti, műemléki érték. A XIX. századi felújításkor nyerte el a templombelső a ma is látható, végleges megjelenését, amikor elkészült a kazettás, festett mennyeztet, valamint a fából készült bútorzat.

A kerítésfal is középkori eredetű, a torony pedig 1811-ben épült meg. A közeli lelkészlak 1773-ból származó, ugyancsak műemléki védelem alatt álló épület. Mint a fotón is látható, a templom szomszédságában állították fel a világháborús emlékművet.  

(Csontos László)

(Fotó: tirek.hu)