Egy kis megyetörténet (73. rész) – A putnoki vár nyomában

A település a gömöri uradalom részeként királyi birtok volt, amelyet IV. László király 1283-ban a Rátót nembéli Putnoky családnak adományozott, s hosszú időn keresztül a nemesi család kezében is maradt. A dombon volt  a kúria és az udvarház. A XV. században, a huszita betörés idején vélhetően ezt körbe vették palánkkal, hogy védve legyenek a portyázó martalóc csapatoktól. A feljegyzések szerint 1460-ban útban Gömör felé Mátyás király is vendégeskedett itt. Katonai jelentősége Putnoknak a hódoltság korában jött el, nevezetesen Fülek 1544-es török kézre kerülése után, miután számos esetben veszélyeztették a Rimavidék felől betörő portyázók a környéket. A feljegyzések szerint 1561-ben sikeresen visszavertek egy kisebb ostromot Putnoky János vezetésével. A védművek ebben az időben fából és földből épültek. Komolyabb, tüzérséggel felvonuló seregnek nem is lett volna képes ellenállni.

Putnok 1566-ban került királyi kézre és Szendrő alárendeltségében funkcionált,  mint végvár.  Haszán bég 1571-ben három napi ostrom után elfoglalta, majd felégette és elvonult. Ezt követően újjá építették, sőt egy kőből épült ó-olasz bástyát is kapott, majd idővel mind a négy sarkat egy-egy ilyen  védte. A déli oldalon pedig fapalánkkal körbevett huszárvárat csatoltak hozzá. 

1588-ban Kara Ali fehérvári bég által vezetett, négy nagyobb ágyúval is rendelkező török sereg Fülek felől a Sajóvölgyén át haladt Szikszó felé, hogy megbüntette a várost az adófizetés elmulasztása miatt. Annyira siettek, hogy az útjukba kerülő királyi várral nem foglalkoztak, a várost viszont kirabolták, felégették. Az uradalom és a vár 1595-ben az Orlay család zálogbirtoka, majd tulajdona lett. A tehetős família idején élte fénykorát a putnoki vár. A birtokot 1687-88-ban szerezte meg Orlay Miklós leányának, Borbálának a férje, Serényi András, amely a második világháborút követő államosításig a família tulajdonában maradt.

A folyamatosan romló vár utolsó katonai említése 1705-ös, mikor is Putnok meghódolt a kurucok előtt. Bél Mátyás 1749-es Gömör vármegyei monográfiájában megemlékezett a tulajdonosok által renovált várról, amelyet uradalmi központként használtak. A vár maradékának a sorsát nem egy háború pecsételte meg, hanem, hogy a Serényiek egy impozáns, a jólétüknek megfelelő kastélyt építettek a helyére. Nyoma sem maradt mára.

Akit bővebben érdekel a putnoki vár története, azok számára ajánlom a napokban megjelent Az én megyém! című megyetörténeti könyvemet.

(Csontos László)