HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Egy kis megyetörténet (75.rész) – A Szent István cseppkőbarlang

2022. január 3. (hétfő) 15:52
 

A Bükk-hegység mészkővilága olyan, mint az Ementáli sajt, a felszín alatt tele van kisebb-nagyobb lyukakkal, hasadékokkal, barlangokkal. Az egyik legismertebb Miskolc határában, Lillafüreden található, az 1913-ban felfedezett Szent István cseppkőbarlang. A Bükki Nemzeti Park fokozottan védett kincsét turisták tízezrei keresik fel évente.

A legendárium szerint egy kutya beesett egy kürtőbe  és a kimentésére sietők fedezték fel a barlang bejáratát, amelyet ezt követően egyesek Kutya-lyukként, Kutya barlangként emlegettek. Hivatalosan országalapító királyunkról nevezték el. A barlang első bejárója Kadlic Ottokár volt. Miután a trianoni sokkból magához tért az ország, amely a területeinek a kétharmadával együtt elvesztette a kedvelt hegyi üdülőhelyeit is. Ennek pótlására kezdtek Lillafüred fejlesztésébe a húszas évek második felében. A projekt középpontjában a Palotaszálló állt, de látványosságokra, programokra is szükségük volt a vendégeknek, s adta magát a pár száz méterre lévő cseppkőbarlang.

A turisták fogadására alkalmassá tévő kiépítés Révay Ferenc erdőmérnök irányításával 1927-ben indult és 1931-re készült el. A függőleges akna helyett egy feltáró járatot vágtak a sziklába a könnyű megközelíthetőség érdekében, bevezették a villanyáramot a világításhoz, ahol szükségesnek látták lépcsőket, korlátokat építettek. Elkészültekor a Bükk-hegység leghosszabb bejárható barlangja volt a maga 300 méterével. Több termet, folyosót kapcsoltak össze, amelyek falát csodálatos cseppkövet borították, s cseppkőoszlopok tettek még érdekesebbé. A barlangászok a fantáziájukat szabadon engedve olyan neveket adtak a látványosságoknak, mint Bástya, Oszlopos terem, Szalonnás kamra, Hősök terme, Ablakos fülke, Cseppkőfolyosó…

sztistvanbarlang.jpg

A második világháború alatt a barlangnak szerencsére semmilyen baja nem esett. a villanyvilágítás viszont áldozatul esett a „gyűjtögetőknek”. A pótlása után újra nyitották a barlangot, amelyet az 50-es években induló tömegturizmus kedvelt célpontja lett. A vendégforgalom kiszolgálására fogadóépületet húztak fel a sziklafal és az út közötti keskeny sávra terméskőből.

Idővel arra lettek figyelmesek a szakemberek, hogy a világítás hő és fényszernnezésének hatására úgynevezett lámpaflóra növényzet jelent meg  a cseppköveken.  A  barlang  felfedezésének centenáriumi évében nagyszabású fejlesztés keretében lecserélték a régi világítást modern LED-lámpákra, s ezzel megszűnt  a hőszennyezés, a lámpaflórát vegyszeres lemosással eltávolították, s azóta eredeti szépségében csodálhatjuk meg a barlangot. A turisták elől elzárt részek külön engedéllyel látogathatók.

Ha Lillafüreden járnak feltétlen térjenek be a Szent István cseppkőbarlangba. Télen kellemesen langyon, nyáron hűvös, a páratartalma pedig egész évben közel 100 százalékos.

(Csontos László)

Vissza