Egy kis megyetörténet 8. – A sárospataki Rákóczi-vár

A mohácsi csata után került Perényi birtokába a város, ahol már állt egy régi vár, de a Habsburgok és a Szapolyaiak hívei közt dúló hatalmi harc során elpusztult. Sárospatak korábban az ország nyugodt része volt, de a pártharcok illetve a török portyák veszélye miatt szüksége volt védelemre.  Az új birtokos ezért a városmagot bástyákkal megerősített városfallal vette körbe, illetve a Bodrog parton, a délkeleti szegletben rombusz alaprajzú belső várat építtetett.  Az ő nevéhez köthető a lakótorony (Vörös-torony), valamint a mellette lévő – akkor - földszintes palotaszárny építésébe is belekezdtek, de azt mát fia, Perényi Péter, országbíró fejezte be. Ennek emlékére az épületszárny ma is a család nevét viseli. A belső vár a magyarországi reneszánsz építészet egyik legjelentősebb alkotása. 

Halála után a Szepesi kamarához került, majd több tulajdonosváltás után a Lorántffy család tulajdonába került, s Zsuzsanna hozományaként került I. Rákóczi György idején 1616-ban a feltörekvő abaúji gyökerű, felvidéki nemesi család kezébe. Nem sokkal később újabb, nagyszabású építkezések indultak, amely keretében a kastély keleti és déli szárnyára emeletet építettek, erősítették a vár védelmi berendezéseit is. 1970-ben a Wesselényi-összeesküvéssel összefüggésben felkelés tört ki, amelyet elfojtva császári katonaság szállta meg a várat, akiket Thököly kurucai kivertek, a császáriak ostrommal visszafoglaltak.

Az 1697-es hegyaljai, Tokaji Ferenc féle felkelők is elfoglalták rövid időre. A császáriak győzelme után 1702-ben felrobbantották a külső védműveket, s a Vörös-tornyot is részben megrongálták, így az erőd elvesztette katonai jelentőségét, de maradt a Rákócziak birtokközpontja. A szabadságharc alatt 1708-ban itt tartották utolsó országgyűlésüket a kurucok. II. Rákóczi Ferenc fejedelem emigrációba vonulását követően az udvar elkobozta a várat, amelynek új urai osztrák-németek lettek. A XVII.-XIX. században a várkastélyt jelentősen átépítették, barokk parkot alakítottak ki mellette. A várat 1945-ben államosították. A ’60-as években megindult a régészeti feltárás, majd először a belső várat érintette, majd a rendszerváltást követően is folytatódott, s az egykori külső vár több részletét is rekonstruálták. 

A vár állami tulajdonból ki nem adható nemzeti kincs, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik a falai közt. Érdemes felkeresni, s időutazást tenni a múltba.

(Csontos László)