Egy kis megyetörtént (70. rész) Rákóczi is fürdött Szerencsen!

A forrás olyan bőséges vízhozamú volt, hogy a kapitányok legnagyobb örömére a vár környékét elmocsarasította, ezért nem kellett azzal vesződniük, hogy honnan szereznek vizet az árokba.  Egyébként a  hasonló problémák miatt egykoron Csehországba kúrára járó II. Rákóczi Ferenc is kipróbálhatta a szerencsi vizet is, mivel többször is járt a családi birtoknak számító várban. A háborúskodások elmúltával előtérbe került a békés hasznosítása, ami egybe esett a XIX. században a fürdőkultúra látványos magyarországi fejlődésével. Szerencsen is működött egy kezdetleges fürdő, s megirigyelték a környező nagyobb településekét, s így megszületett a kezdeményezés, hogy építsenek egyet a városban is. Igen ám, de egy fürdő sokba került, s mindig volt fontosabb dolog ennél, így évről évre halasztódott a projekt elindítása. A cukorgyári tavat használták erre a célra átmenetileg.

Aztán 1908-ban felpörögtek a dolgok, amikor a Földművelésügyi Minisztérium ingyen biztosított az építési tervet hozzá, amelyet a jó nevű, Bécsben végzett Dvorák (Dvorzsák) Ede műépítész készített (főműve Gerster Károllyal közösen a Széchenyi fürdő, Budapest).  A szerencsi fürdő helyszínéül a várral szomszédos plébániakertet jelölték ki, ahol korábban két melegvíz forrást is találtak. A költségek fedezésére 150 ezer koronát vett fel a község 50 éves futamidőre.

Elkészült a terv, volt pénz és elkezdődött az építkezés. A fürdő cölöpökre épített, szecessziós épülete 1910 nyarán készül el és azonnal használatba vették a kád- és gőzfürdőt, de a külső medence csak jóval később épült meg. Jött a világháború, s pénz se volt erre,  meg anyag és ember se, sőt 1915-ben ideiglenesen be is zárták a intézményt. Amint a világháború és Trianon után magához tért Szerencse, úgy döntöttek, hogy folytatják a projektet és Dávidházy Imre okleveles mérnök tervei alapján a 20-as években elkészült az udvaron a 12X25 méteres úszómedence.  A világháború után rendbe tették, új gőzkazánt építettek be, de az idő tette a dolgát, s a fürdőszobák elterjedésével visszaesett a kád- és gőzfürdő iránti igény, végül a 70-es években bezárt az intézmény.

A rendszerváltás után újjá született. Az utolsó pillanatban, de rendbe tették a csodálatos épületet, s kibővült szolgáltatásokkal várja a fürdővendégeket a Szerencsi Fürdő & Wellessház név alatt futó cég.  

(Csontos László)