Életre kelt Castrum Boldua

Az 1282-ből származó első írásos említés szerint Castrum Boldua nevet viselte Boldogkő vára. A néphagyomány szerint a IV. Bélát a tatárok elől elrejtő, Bodó nevű aszalómester királyi adománylevél alapján építette az erősséget. Valójában a Tomaj nemzetség emelte az első várat, amelyet későbbi tulajdonosai, a pompakedvelő Drugethek építettek át a romjaiban is csodálatos sasfészekké.

Pincétől a toronyig

A nézelődős, tájat kedvelő, kalandra vágyó turistáknak azt javasoljuk, hogy másszák meg a hegyet, s az izzadságért cserébe fokozatosan tárul eléjük a lenyűgöző panoráma. A sietősebbek közvetlenül a vár alatt kialakított parkolóig hajthatnak autóikkal. Az ódon falakat pár éve újították fel, az épületet érdemes bejárni pincétől a padlásig, pontosabban a toronyig. Utóbbi helyen két kiállítás is látható, az egyik az ásványokat mutatja be, utalva a közeli Zempléni-hegységre, a másik pedig a történelemhez kanyarodik vissza. Terepasztalon ólomkatonákkal felépítették a Muhi csata szekérvárát. A várból belső folyosón közelíthető meg a pincejáratban kialakított hangulatos középkori étterem.

Ahol a betyár is járt

A hegy alatt elterülő faluban, Boldogkőváralján is érdemes megállni. Két XVIII. századi templom és egy felújított parasztház várja a látogatókat, ez utóbbiban tájtörténeti gyűjteményt rendeztek be. A település fölött magasodó Cserák hegyen pedig Angyal Bandi, a híres betyár kunyhója is megtekinthető. A környéket járva ne hagyják ki a Hernádon emelt gibárti vízi erőmű megtekintését. Ez az erőmű az egyik első volt az országban, s ma is üzemel. Ipartörténeti érdekesség a Ganz által gyártott régi áramtermelő berendezés, amely jelenleg is működik. Bejutni azonban csak az erőművezetővel egyeztetve, külön engedéllyel lehet (telefon: 46/474-133). Kívülről is érdekes látvány az erőmű épülete, és nem mellékesen, itt van a túrázók pecsételőhelye is.

Biblia magyarul

A szomszédos Vizsolyba feltétlenül látogassanak el. A műemlék református templomban állították ki a Károli-féle első magyar nyelvű Bibliát. A hegyi túrázás szerelmeseinek pedig Sima és Baskó környékét ajánljuk. Nemcsak egy nap, hanem egy egész hétvége is kellemesen eltölthető Boldogkőváralján és környékén.

A vizsolyi szentkönyv

Minden magyar iskolában tanítják, hogy Károli Gáspár, gönci református lelkész fordította le elsőként magyar nyelvre a teljes Bibliát, amit 1590-ben Mantskovit Bálint helyi nyomdájában nyomatott ki. Nemzetközi viszonylatban is büszkék lehetünk erre a tényre, mivel a magyar volt a harmadik nyelv, amelyen megjelent nyomtatásban a Biblia! Annak idején mintegy 800 darab készült a könyvből, ebből 52 fennmaradásáról van információ. Néhány éve ellopták a vizsolyi református templomban kiállított eredeti példányt, de hosszas nyomozás után szerencsére sértetlenül került elő, és visszatették eredeti helyére. Érdemes beleolvasni, próbálgatni a korabeli magyar nyelvet.

(Szálláslehetőségekről, további nevezetességekről a következő honlapokon kaphatnak információt: www.boldogkovaralja.hu, www.vizsoly.hu)

Autóval, vonattal

Boldogkőváralja közúton és vasúton is megközelíthető. Előbbire a 3-as főutat ajánljuk Encsig, onnan pedig csupán pár kilométer, a bekötőúton, de az Abaújszántó -Gönc közötti út is a közelben megy el. Vasúton a Hidasnémeti-Szerencs vonalon közlekedő „piroska” érinti a települést. Készüljünk fel arra, hogy a vasútállomástól kisebb gyalogtúrával érhetünk be a községbe, vagy a várhoz.