Ismét Böllértalálkozó Ónodon

A történelmi múlt

Ez, a Miskolctól 22 kilométerre délkeletre található község már az őskorban lakott település volt. A falu római katolikus kőtemplomát, amelynek harangja Rákóczi György adománya, 1794-ben szentelték fel és ugyanebben az évben avatták fel a település református kőtemplomát is. Az 1800-as évek közepén épült Török kastélyban ma iskola működik. A református templom előtt áll az ónodi országgyűlés 200. évfordulójára 1907-ben állított emlékoszlop. 1937-ből való az I. világháborúban elesett 66 ónodi hősi halott tiszteletére felavatott emlékmű, amely Borsodi Bindász Dezső szobrászművész munkája. A község szülöttének, Lorántffy Zsuzsannának 2000-ben állítottak szobrot, amelyet Borsos István készített. Ónod szülötte Werner Gyula író is, akinek emléktáblája az egykori vendégfogadó falán látható. A községben 1982-ben nyitották meg azt a műemlék jellegű tájházat, melyben a néprajzi emlékeket gyűjtötték össze.

Az első kővár

A 14. század második felében épült a vár, Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök ostromolták, de nem foglalták el. Miután 1596-ban Eger török kézre jutott, Ónod volt az egyik legfontosabb erődítmény. 1639-ben a törökök felgyújtották, később a németek annyira szétlőtték, hogy már nem felelt meg erődítménynek. 1707. május 31. és június 22. között a város közelében, a Sajó túlsó partján fekvő körömi mezőn tartották meg az ónodi országgyűlést, amelynek során kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc alatt sokat szenvedett a környék, a szatmári béke után pedig a város korábbi jelentőségét meghatározó vitézlő rend is létalapját vesztette. Ónod ennek ellenére még egy évszázadig meg tudta őrizni a megyén belüli szerepét, amely csak az iparosodás megindulásával kezdett csökkenni.

Vásár havonta

A minden hónap első csütörtökén megrendezett ónodi országos állat- és kirakodóvásár messzeföldön híres. Kapható itt malac, ló, kutya, macska és csirke. De van minden más egyéb is – ruhák, cipők, fonott termékek, régiségek, bútorok és természetesen van lacikonyha, kolbász, mustár, lángos és sör is. Egyszóval tömött pénztárcával érdemes ilyenkor idelátogatni.

Jóféle „disznóságok”

Az elmúlt évben hagyományőrző program indult a településen. A tavalyi Böllér Találkozón mintegy tízezer ember vett részt. Akkor tíz csapat versenyzett a megtisztelő Mesterek Mestere címért. Már kora hajnalban megkezdték a malacok feldolgozását. Májas hurka, véres hurka kolbász, töpörtyű, toros káposzta is került a tálakra. De a jóféle „disznóságok” mellett lehetett pogácsát kóstolni, a kemencében lángos és rétes sült, az üstökben forralt bor gőzölgött. Tavaly a Hernádnémeti Zsírégetők csapata kapta meg a Mesterek Mestere címet, amelyet az idén is kiosztanak majd a Böllérfesztiválon. A disznóvágás mellett ebben az évben is meghirdetik a pogácsa versenyt, amelynek legjobbja elnyeri az I. Ónodi Pogácsatündér címet. Az egész napos rendezvény ideje alatt az olimpiai bajnok mesterszakács, Benke Laci bácsi bírálja majd a finom falatokat, de természetesen nem maradhat el a zene-bona sem, amiről neves előadóművészek és együttesek gondoskodnak. Fellép többek között Ganxsta Zolee és a Kartel, a Borókás Rezesbanda, a Bokréta Néptáncegyüttes, és ott lesznek a Polgári huszárok is, akik lovasbemutatót tartanak, emellett a vállalkozó kedvű látogatók nyeregbe is pattanhatnak. A rendezvény sztárvendége Turi Tamás autóversenyző lesz. A Böllértalálkozón a szervezők a tavalyihoz hasonló nagy érdeklődésre számítanak.

Így utazhatunk

A Miskolctól 22 kilométerre délkeletre található Ónod a menetrend szerint közlekedő autóbuszokkal könnyen megközelíthető. A járatok Miskolcról, a Búza téri buszpályaudvarról indulnak. (Bővebb információ: www.menetrendek.hu)
 
Látnivalók

- A 14. század második felében épült Ónod vára, amely Borsod vármegye első kővára.
- A falu római katolikus kőtemplomát, amelynek harangja Rákóczi György adománya, 1794-ben szentelték fel és ugyanebben az évben avatták fel a település református kőtemplomát is.
- Az 1800-as évek közepén épült Török kastélyban ma iskola működik.
- A református templom előtt áll az ónodi országgyűlés 200. évfordulójára 1907-ben állított emlékoszlop.
- 1937-ből való az I. világháborúban elesett 66 ónodi hősi halott tiszteletére felavatott emlékmű, amely Borsodi Bindász Dezső szobrászművész munkája.
- A község szülöttének, Lorántffy Zsuzsannának 2000-ben állítottak szobrot, amelyet Borsos István készített.
- Ónod szülötte Werner Gyula író is, akinek emléktáblája az egykori vendégfogadó falán látható.
- A községben 1982-ben nyitották meg azt a műemlék jellegű tájházat, melyben a néprajzi emlékeket gyűjtötték össze.

Dávid Ildikó