Körömbe került a ,,Hit pajzsa”

Az angyaloktól a smasszerekig

- A parma a római hadseregben rendszeresített pajzstípus volt, s külön jelentősége: ez volt a főpapok jelvénye, akiknek meg kellett védeniük Rómát az ellenséges hatalmaktól. Ezt a pajzsot a főpap mellett vitte a szolgája, mint egy fegyverhordozó… Mi, papok Krisztus ,,fegyverhordozói” vagyunk”, Krisztus pajzsát tartjuk az ellenséges erők elé, hogy megvédjük az emberiséget.

- Melyek ezek az ellenséges erők?

- Azok, amelyek az alapvető értékeinket - a valóság, az igazság, a jóság, a szépség és a szentség - fenyegetik. Manapság a fiatalok számára a valóság és a látszat nehezen megkülönböztethető, hiszen rengeteg időt töltenek a számítógép vagy a televízió előtt virtuális világban. Ezért is van nagy elbizonytalanodás, amire még ,,rásegít” a hírvilág, a pénzvilág és az alvilág… összefognak, hogy elvegyék az értékeinket, a valóság helyett az irrealitás felé tereljenek. Az értékek forrása a teremtő Isten. Az adhat harmóniát, biztonságot az embernek, ha a Teremtő igazságát átérezve, jóságát kisugározza másokra.

- Mostanában - a díj, az interjúk kapcsán is – minden bizonnyal sokat kell emlékeznie az '56-os eseményekre…

- Ezek óriási élmények voltak, hiszen az egész ország hatalmas eufóriájába kapcsolódtunk be. Tettük, amit úgy éreztünk, tennünk kell, amiről azt gondoltuk, helyes. Csetlettünk-botlottunk, jártuk a kórházakat, egyetemistákat mentettünk -, ez mind lelkiismereti dolog volt. S hogy ténylegesen mi volt helyes és mi nem, azt majd a jó Isten dönti el… Nagy élmény volt a börtön is, hiszen olyan emberi kapcsolatok jöttek létre a kis cellákban, amik a civil életben nem lehetségesek. A gyűlölet légkörében mély barátságok születtek, miközben átéltük a kiszolgáltatottságot, az éhséget, a fázást, s poloskák másztak rajtunk…

- Azt nyilatkozta egy helyen: ,,Dolgozni akárhol lehet, minden körülmények között…” Értelmetlen kérdés, a ,,mi lett volna, ha”, de mégis… Mi lett volna, ha nincs 1956?

- Aquinoi Szent Tamás angyaltanával foglalkoztam a szemináriumban 56 előtt, ehhez képest ,,bezuhantam” a smasszerek világába. Ám olyan életsorsok, élethelyzetek jöttek, melyek számomra meghatározóak voltak. Ha ez nem történik, ma nyilván szemináriumi tanár vagyok. Így azonban sokkal jobban kitágult a szemléletem, a börtönben pedig megtanultam, hogyan használjam fel módszeresen az élet által felkínált lehetőségeket. Ahogy megyünk előre, jönnek az új kihívások, újabb és újabb ajtók kerülnek elénk, s ha jó kulcsot találunk, fel is tárulnak…

DK

Vádak

Az '56-os eseményekről egy brosúrát állított össze és terjesztett társaival együtt Kuklay Antal. Letartóztatásánál ez volt a fő vádpont, azzal együtt, hogy részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak lefoglalásában, melyek bizonyították az államilag szervezett egyházüldözést. S szerepelt még a listán a kapcsolattartása a nemzetőrökkel, akiknek mikor már úgy hozta a sors, menekülni is segített a szemináriumon keresztül… Tíz évre ítélték, hat évet töltött börtönben, de papként jó ideig szabadulása után sem szolgálhatott. 1973 óta Köröm plébánosa.