Meghalt Imre király

Imre III. Béla magyar király és Chatillon Ágnes hercegnő frigyének gyümölcseként látta meg a napvilágot, apja 1182-ben - még gyermekként - megkoronáztatta. Az itáliai származású Perugiai Bernát nevelte. 1194-től 1196-ig Horvátországot és Dalmáciát kormányozta, 1196. április végén trónra lépett. Egész uralkodása alatt öccsével, a későbbi II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. A viszályban III. Ince pápa Imrét támogatta, de felszólította az öccsével való kibékülésre. Apjához hasonlóan aktív külpolitikát folytatott: fellépett a boszniai bogumilok ellen, Szerbiában fegyverrel avatkozott be a belviszályba, fennhatóságának jeleként felvette a "Szerbia királya" címet. 1202-ben Bulgária rovására elfoglalta a Morava-völgy Belgrád és Nis közötti részét, győzelme jeleként a "Bulgária királya" címet is használta egy ideig. Erőteljesen támogatta a pápaság törekvéseit a boszniaiak, a szerbek és a bolgárok katolikus hitre térítésében. 1203-1204-ben a pápa oldalán vett részt a belháborúban Németországban. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204 augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette.

- SfL -