Regéc, a Rákócziak vára

Regéc a 14. században királyi vár volt, majd Zsigmond király a szerb despotáknak adományozta.    A 15. század második felétől a Szapolyai család birtokában volt János király haláláig. Jelentősebb kiépítése a 16. században kezdődött, amikor egymást váltó birtokosai a Serédy és Alaghy családok ­már rezidenciaként használták. 1635-ben Esterházy Miklós szerezte meg, akitől I. Rákóczi György, Erdély fejedelme ostrommal vette el. Ettől kezdve – egészen pusztulásáig – a Rákóczi család mellékrezidenciájaként szolgált, annak megfelelő díszes, reprezentatív főúri helyiségekkel megépítve.

Itt töltötte gyermekéveinek első felét II. Rákóczi Ferenc. A vár a Thököly-felkelésben is jelentős szerepet játszott, végső soron ez okozta elpusztítását is. Thököly Imre, oldalán Zrínyi Ilonával itt rendezte be a Felső-magyarországi Hadellátó Központot. A várat Regéc község a 90-es években kezdte gondjaiba venni, mely gondoskodásnak köszönhetően megkezdődhetett 1999-ben a műemlék jelenleg is, nyaranta zajló régészeti feltárása. A nagykiterjedésű műemlék több részén történtek kisebb-nagyobb állagvédelmi munkálatok, helyreállítások. A fejlesztések napjainkban is folytatódnak a vár egyre több részét, egyre nagyobb mértékben érintve. A regéci önkormányzat tavaly nagyszabású fejlesztés keretében újjáépítette a 700 éves, négyszintes északi tornyot.

A monumentális öregtorony kiállítások, tárlatok, installációk helyszíne, legfelső szintjén egy különleges kilátófolyosóval, szögletes kerengővel.  Az öregtorony környezete sok tekintetben szintén megújult, hiszen jelentős falépítések történtek e területeken is, aminek köszönhetően már kitűnően bejárható, áttekinthető és értelmezhető a vár felsővár néven emlegetett része. Új, korszerű és izgalmas látogatófogadó épület készült a vár bejáratánál.  Vár tematikájú múzeumpedagógiai műhely, történelmi játszótér is készült. A több évszázados „szunnyadás” után új életre kelt Regéc vára szombaton nyitja meg újra kapuját.