Tokaj a kisnagyváros

A közlekedési csomópont jellegnek köszönhette létrejöttét Tokaj, és védelmére eleink erős várat is építettek. Kevesen tudják, hogy az erősséget II. Rákóczi Ferenc fejedelem rontatta le, de hadak később is többször megfordultak ezen a vidéken, osztrákok, magyarok, németek, szovjetek… Nem csak a katonák használták a folyami átkelőt, hanem a civilek is. Közúti és vasúti híd is átível a városnál a Tiszán. Utóbbival nincs is gond, az előbbivel annál inkább, mivel az EU-csatlakozást követően robbanásszerűen megugró észak-déli közúti teherforgalmat nem bírja a város úthálózata.

A LOBBI EREJE

De ne rohanjunk ennyire előre! Tokaj 1986-ban kapta viszsza városi rangot és 1987. április 7-től első embere – kezdetben tanácselnöke, ma polgármestere – Májer János. „Mindig gondok voltak ebben az országban a pénzzel” – jegyezte meg a polgármester, amikor a város fejlődéséről kérdeztük. Tokaj első, 100 millió forintot meghaladó beruházása a sportcsarnok volt 1988-ban. Egészen pontosan 300 milliósra tervezték, de 10 százalékot le kellett faragni a kiadásokból, aminek következtében 6 méterrel rövidebb a létesítmény a nemzetközi szabványnál. Dönteni kellett, építsenek kisebbet, vagy várjanak a következő pályázati alkalomra? Úgy határoztak, nem hagyják veszni a nagy nehezen kilobbizott támogatást. A rendszerváltás után sok miniszter szívesen látogatott Tokajba. Megfelelően kellett fogadni őket, no meg okosan pályázni, és lobbizni. A zempléni városok közül elsőként Tokajban volt gáz, amit Rakamazról hoztak át. Egy hónap volt a pénz összeszedésére, de sikerült.

SEGÍTS MAGADON!

„Amikor megjelenik egy címzett támogatási pályázat, azonnal beadjuk a sajátunkat. Amikor az Antall-kormány azt mondta mindenki jusson el az érettségiig, mi gimnáziumot építettünk, a Horn-kormány az általános iskolákat favorizálta, akkor arra pályáztunk. Most is sejthető, mit hirdetnek meg, és természetesen készen állnak az engedélyezett terveink. Persze nem tudunk mindent megnyerni, de arra törekszünk” – árulta el a sikerek titkát Májer János.

„FOGÁSOK” A BOR MELLÉ

A borkultúra révén lett világhírű a város, s bölcsen manapság is ápolják a hagyományokat, sokan élnek a borászatból és a hozzá kapcsolódó idegenforgalomból. Utóbbit elősegítik a színes kulturális programok is. A város felújította a romos zsinagógát, amely ma színvonalas rendezvényeknek ad otthont, a szomszédságában színházat építenek, a Patkó bányába pedig amfi teátrumot terveznek. Ennek ötlete Tokaj másik formálójának, Bodonyi Csaba, Széchenyi-díjas főépítésznek a fejéből pattant ki. Vagyis szó sincs arról, hogy Tokaj az álmos vidéki kisváros életét élné, az itteniek gondolkodnak, terveznek, alakítják sorsukat.

KIHASZNÁLATLAN LEHETŐSÉGEK

„A legolcsóbbtól a legdrágábbig mindenféle borra van kereslet. De azért megfigyelhető, hogy egyre igényesebbek a vevők. Természetesen, aki úgy jön be, hogy tokaji bort keres, az az aszút fogja elvinni, de nagy az érdeklődés az új fajták iránt, a késői szüretelésű couve, vagy a könnyű borok iránt. Általában egy-két palackkal visznek” – összegezte minőséggel kapcsolatos tapasztalatait Osika Jánosné, akivel a Borostyán borszaküzletben beszélgettünk. Mint megtudtuk a vevők mintegy 70 százaléka magyar, 30 százaléka külföldi. Nyáron megy legjobban az üzlet, de a szakember szerint a hírnevéhez képest 10 százalékos Tokaj „kihasználtsága.”