Nem maradhat kiaknázatlan a szénvagyon

„A szénbányászat jövőképe az észak-magyarországi régióban” címmel tartottak konferenciát pénteken, a Megyeháza Dísztermében. Mint az a fórum sajtótájékoztatóján elhangzott, azért tartották fontosnak a tanácskozás megtartását, mert úgy gondolják, jövőképe van a térség szénbányászatának, jelenleg látják a lehetőségét annak, hogy gazdaságosan üzemeltessék a tárlókat. Az eseményen részt vett és előadást tartott Dr. Illés Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Beszédében megjegyezte, egy egészséges energiamix kell hogy kialakuljon hazánkban. – Energiabiztonságunk érdekében bővíteni kell országunk beszerzési helyszíneit, forrásait, energiahordozóit – fogalmazott az államtitkár. – Egy egészséges energiamix - az általam is támogatott megújuló energiákon túl - számol a nem megújuló energiafajták köreivel, például a szénvagyon hasznosításával. A felszíni és a mélyművelésű bányák között választva - a környezetvédelmi, vízügyi szempontokat is szem előtt tartva -, a mélyművelésű az, ami elfogadhatóbb és támogatandó – mondta Illés Zoltán, majd hozzátette, a Natura 2000 területeken nem lehet felszíni bányászati tevékenységet folytatni, ugyanakkor a mélyművelés megfontolandó és támogatható a helyszínek pontos lehatárolásával. - A szénkincs egy részét közösségi fűtőművekben, valamint kisléptékű háztartási berendezésekben lehet hasznosítani, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy olyan széntüzelésű erőmű épüljön Magyarországon, ami nagyléptékben használná a szénvagyon egy részét a legkorszerűbb technológiák mellett. Ez diverzifikálást jelentene a villamos-energiát illetően – hangsúlyozta az államtitkár.

Nem halt ki az igény

Riz Gábor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke, az ózdi pátria országgyűlési képviselője elmondta, a konferencia megtartásához azért is társult a megyei vezetés, mert a bányászat több vonatkozásában része volt B.-A.-Z. megyének és a későbbiekben is része kell hogy legyen. Egyik a történetiség, merthogy kohász-bányász vidékről van szó, a szénnel és vassal való műveltség több száz éve együtt jár a térségben. – A szén az elmúlt húsz évben feledésbe merült – mondta a honatya -, mert az egyéb energiahordozók árai kedvezőbben alakultak. Ám a világpiaci körülmények, a világgazdaság jelen állása szerint fölértékelődik a szén, ami egy kérdést feszeget, mikor érkezik el az az időpont, amikor a szén újra ringbe szállhat az energia-előállítás területén, mint fűtőanyag. A szénnek egy másik kihatása a térségben, hogy nem csak foglalkoztatási, de szociális kérdés is. Akik korábban bányászattal foglalkoztak, most döntő hányadban korkedvezményes nyugdíjasok, vagy elérték a nyugdíjas korhatárt. Az igény azonban nem halt ki annak tekintetében, hogy a a szénmezőkhöz közelebb található kisebb települések rendes, napi életének a szén legyen a része. A szükséges szakképzettséget újra meg kell szerezni, be kell indítani azokat az iskolai rendszereket, amelyek nem csak alapszintű, de mérnöki képzettséget is adnak. Ez feltétele annak, hogy üzemszerű bányászati működés legyen a borsodi szénmedencében – fejtette ki véleményét Riz Gábor. Törő György okl. bányamérnök, az OMBKE Borsodi Helyi Szervezetének elnöke hozzátette, a széntermeléssel kapcsolatos tervezési munkát minél hamarabb szeretnék elkezdeni, ehhez első lépésként ki kell jelölni - a környezetvédőkkel egyetértésben - azokat a területeket, ahol a bányászati tevékenység beindulhat.
A konferencián szó volt – egyéb témakörök mellett – a szénbányászati jogszabály feltételrendszeréről, a kitermelés nemzeti GDP-hez való hozzájárulásáról, a külszíni szénbányák utó-hasznosításának lehetőségeiről.

- SfL -