Tokajban tanácskoztak az AREV vezetői

Ódor Ferenc megfogalmazása szerint megyénknek az volt a célja a tokaji fórummal, hogy a borászattal kapcsolatos tárgykörök megbeszélése mellett megismertessék a résztvevőket Tokaj-hegyalja kulturális, bortermelő (világ)örökségével, a hagyományos borfeldolgozással. Jean-Paul Bachy az AREV elnöke megjegyezte a háromnapos program záróakkordjaként is felfogható sajtótájékoztatón, hogy várokozáson felüli szépségű borvidékre érkeztek, ahol különös jelentőséggel bír a világörökségi cím. A hatvannyolc termőterületet képviselő AREV egyik célja az, hogy védjék, egyben a minőségi bor termelése felé tereljék a borászatokat, ugyanakkor igyekeznek elősegíteni azt, hogy a garantált minőségű borok, különösen a tájjellegűek, előnyt élvezzenek a piacon. Fontos szempontkén foglalkozott a fórum a környezetvédelemmel, a szakképzett munkaerő alkalmazásával, a kulturális örökség megőrzésével, a kereskedelmi szabályok egységesítésével. Mint az kiderült, szeretnének kialakítani egy szociális hálózatot, amely ugyancsak az értékmegőrzést tűzné zászlajára.

A „kispolitika” is érintett

A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a nemzetközi szervezet nem csupán borászokból áll, a regionális politika is képviselve van. Így a szakágban felmerülő problémákat nem csak egyoldalúan, nevezetesen a borászok szemszögéből lehet értékelni, orvosolni, egyszerűbb a képviselet a törvényhozói testületekben. Ilyen témakört feszegetett az olcsó és tömegben előállított borok kérdése, ugyanis léteznek úgymond iparosított eljárással készített italok. Tokaj-hegyalja borai köztudottan a minőségi kategóriába tartoznak, ezért drágábbak, a fogyasztók viszont az olcsóbbakat keresik, tehát máris létezik egy kettősséget jelző, Jean-Paul Bachy szerint is megoldásra váró gond. A másik az eredetvédelem és a szűnni nem akaró névhasználati vita, ugyanis sok új borvidék szereti felvenni a már presztízzsel rendelkező területek elnevezését. Nos, a most felbukkanó borászati területek ilyen irányú bajain is segít az AREV. A feltörekvő új piacokat, mint például a kínait, nem mindegy miként látják el a termelők, ebben egységes európai fellépés szükségeltetik – hangzott el a pénteki sajtótájékoztatón.

Az AREV

Az AREV 1988-ban az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok kezdeményezésére jött létre, akkor még Bortermelő Régiók Európai Konferenciája (CERV) néven. 1994-ben Marsalában, Szicíliában új alapszabályt fogadott el, és hivatalosan felvette az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (AREV) nevet. Ma már Európa - és nem csak az Unió - mintegy 70 bortermelő régiójának politikai és szakmai képviseletét látja el. Az európai régióközi szervezetek esetében első alkalommal történik meg, hogy a szakma világának regionális képviselői a regionális intézmények politikai képviselőivel együtt alkotnak gazdasági és társadalmi tanácsot.