HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANAJÁNLÓVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
vallás

A szolgáló szeretet szentje

2007. szeptember 7. (péntek) 00:00
 
Európa ünnepel.Európa ünnepel. Mert a ,,mi” Szent Erzsébetünket vagy a ,,türingiai hercegnét” korától napjainkig folyamatosan óriási szeretet és tisztelet veszi körül hazánkban, az életállomásává lett Németországban vagy éppen Olaszországban, ahonnan az idei nagyböjtben a nevét viselő rendből jöttek apácák Miskolcra lelkigyakorlatot tartani…

– Mi tesz egy embert ilyen maradandó emléket hagyó történelmi szereplővé? – feszegette a kérdést egyik előadásában Seregély István egri érsek, s az életszentség mellett azt emelte ki, hogy Erzsébet a minden nemzet által értett ,,szeretet nyelvét” beszélte. Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben Sárospatakon született, II. András és merániai Gertrúd leányaként. S bár Pozsony és Óbuda is ,,ringbe szállt” a születési hely értékes címéért, de Kuklay Antal atya, a Szent Erzsébet-év jubileumi bizottságának tagja egyértelműen állítja, hogy száz év tudományos kutatása Patak mellett ,,döntött”.

Szentünk azonban Patakról még kicsiny gyermekként Türingiába került, Lajos őrgróf családjához. Kedvességével meghódította az ottaniakat. Számtalan csodáját emlegetik, legismertebb talán a rózsalegenda, mely szerint a férj tekintete elöl kötényébe rejtett cipók rózsákká lettek… Nem mintha férje haragudott volna jótékonykodásáért, ám voltak sokan az udvarban, akik annál inkább. ,,Hagyjátok jót tenni!” – intette őket a férfi, akivel példaadóan szép, harmonikus családként éltek. Erzsébet ez alapján a keresztény házastársi és anyai szeretet példája is. Így a magyar családok védőszentjéhez is szólhat azok imádsága, akik születése évfordulóján szülővárosába zarándokolnak. S nincsenek kevesen a zarándokok:

– Ebben az évben, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján már eddig is érezhetően megnövekedett a zarándokok száma. Így az egyházközség minden szombaton külön fogadja a zarándokokat, biztosít számukra misézési lehetőséget, vezetést a gótikus vártemplomban, amely síremlékeivel, szobraival, oltáraival történelmi meséskönyv. Megtekinthető a vártemplomban egy Szent Erzsébetereklye is (Szent Erzsébet csontjából vett szilánk és mintegy tenyérnyi brokát ruhadarab a díszköntöséből) – mondja Kuklay atya, majd hosszú percekig csak azokat az eseményeket sorolja, melyekkel Patak köszönti a szentet.

Most csak egyet emeljünk ki ezek közül: a hagyományos pünkösdi felvonulást. Ilyenkor a Szent Erzsébet Történelmi Társaság szervezésében korabeli kosztümbe öltözött emberek járják a város utcáit, s meg-megállva felelevenítik Erzsébet életének egy-egy jelenetét. Pünkösdhétfőn pedig főpapi szentmise után körmenetben viszik papok és hívek a Szent Erzsébet-ereklyét.

D.K.

Vissza