A borsodi fák nem nőnek az égig

Sokan jól élnek ebből az adómentes tevékenységből, a rendőrség bekeményítésére pedig többnyire bírói lojalitás a válasz.

Üzletággá nőtte ki magát a falopás, számos bűnszervezet alakult az elmúlt 18 évben az erdőirtásra. A folyamat visszavezethető az 1989–1990-ben átalakított, átjárhatóvá tett törvényekre, ami felbátorította a zavarosban halászókat. Az első jelzések a ’90-es évek közepén Ózd térségéből érkeztek a hatóságokhoz az erdőgazdák részéről, előrelépés azonban nem történt. Így ment ez 2005. december 1-ig, amikor a megyei rendőrfőkapitány Pinkóczi József alezredest megbízta az Ózdi Rendőrkapitányság vezetésével. Az új vezető első intézkedései között szerepelt a falopások visszaszorítása, ám mindjárt falba ütközött. Rendőreivel le akarta foglaltatni a bűncselekmény eszközeként használt járműveket, a motoros fűrészeket és kézi szerszámokat, ám kiderült: létezik egy megyei bírósági állásfoglalás, ami szerint a fa kivágásához és elszállításához használt eszközök nem tekinthetők az elkövetés eszközének. Ennek ismeretében a B.-A.-Z. Megyei Bíróság Büntetőkollégiumának vezetőjét kérte az állásfoglalás felülvizsgálatára, ami meg is történt. Az új állásfoglalás már lehetővé tette a tervezett intézkedés végrehajtását, majd ezt követően tucatszám kerültek gépek és járművek a városi kapitányságok udvarára. Akkorra persze már Arló, Farkaslyuk, Ózd-Sajóvárkony térségében sok száz hektár erdőt elloptak, de nem volt jobb a helyzet Abaúj néhány területén sem. Az erdőbirtokosok és állami erdőgazdálkodók biztonsági őröket alkalmaztak vagyonuk védelmére, és néhány esetben a megtámadott őrök csak fegyverhasználat útján tudták megvédeni testi épségüket. Egy ilyen eset végződött 2007-ben a fatolvaj halálával, ami után kisebbségvédők léptek színre és rasszizmust kiáltottak…

Kovács István

Elkobzott autók

A megyei rendőr-főkapitányság nem vezet nyilvántartást a lefoglalt autókról, ezért azt sem tudják, hány darabot gyűjtöttek be a kapitányságok rendőrei a fatolvajoktól. Az egyértelmű, hogy több százról van szó. Mi lesz ezeknek a sorsa? A feljelentés után az ügyek bíróságra kerülnek, ahol dönt a bíró: végleg elkobozza az elkövetés eszközét, vagy visszaadja a tulajdonosnak. Dr. Szabó Józseftől, a megyei bíróság szóvivőjétől megtudtuk: 2007. december elejéig 20 gépjármű elkobzásáról született határozat, további 18 ügy pedig folyamatban volt. A többivel pedig folytatódik az erdők pusztítása…

Őrző-védők az erdőben

Az erdőbirtokosságok is vívják a maguk harcát, mert az illegális fakitermelésért őket büntetik a hatóságok, mivel az erdőtörvénybe foglalt vagyonvédelmet nem biztosították. Ezért őrző-védő szervezetekkel kötnek szerződést, akik olyan erőt tudnak felvonultatni, ami meghátrálásra készteti a bűnözőket. A megoldás költséges, de van eredménye. Borsodszentgyörgyön már bevált, ahol mezőőrt is alkalmaznak a határ és az erdő védelmére. Ehhez állami támogatást igényeltek és kaptak, amivel munkahelyet is teremtettek. Domaházán hasonló megoldást terveznek, mert néhány falubeli fatolvaj az átlagosnál is gátlástalanabb, hiszen van olyan domaházi, akinek a tettenérésekor már három autóját foglalták le a rendőrök. Arló önkormányzatának nincs erdőterülete, ennek ellenére létrehoztak egy katasztrófavédelmi csoportot, akik az Arlói-tó bejáratánál felállított sorompónál őrködnek a nap 24 órájában. Az üdülőterületen azóta lecsökkent a betörések száma, a völgyből pedig nem lopják a fát. Farkaslyuk polgármestere, Gábor Dezső 2005-ben a köztársasági elnöknek írt meghívó levelet – aki közismerten természetbarát –, mivel akkorra már csak a csupasz hegyoldalak meredeztek az egykori bányásztelepülés fölött. Az eddigi intézkedések azonban mégsem voltak elég hatékonyak ahhoz, hogy visszaszoruljon a környezetkárosítás, az erdőirtás. A szakma most nagy reményekkel tekint a beterjesztés előtt álló új erdőtörvényre, talán abban nagyobb hangsúlyt kap majd a magántulajdon védelme.

Tarvágás Sajóládon

A közelmúltban véghasználatban kitermelt sajóládi erdő gazdálkodója az Északerdő Zrt. CSERÉP JÁNOS vezérigazgató elmondta: a területet csak hermetikus lezárással lehetett volna megvédeni, amihez nincs elég emberük és pénzük. Előfordult olyan eset, amikor húszfős csoport ment fáért, az őr pedig megkérdezte tőle: hogyan intézkedjen? Visszarendelte beosztottját, és értesítették a rendőrséget. Ez a folyamat több éven át tartott, ők pedig nem várták meg, hogy az utolsó fát is ellopják. A tarvágás után csemetézést hajtanak végre, de hogy ezek a kis fák megnőnek-e, az nem rajtuk múlik.