Akadémiai terem, szellemi erődítmény

Kazinczy Ferenc költő, író, műfordító, irodalomszervező, a magyar nyelvújítási mozgalom vezéralakja 1825-től részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság, az Akadémia megalapításának előkészítő munkálataiban. A most megnyílt széphalmi Akadémiai terem – az ovális asztallal, az előkészítő bizottság névsorával, az akadémia szimbólumaként ismert Hébe-képpel, az alapító, Széchenyi István festményével és a feliratokkal – azt a helyet idézi, ahol annak idején találkoztak a társaság alapítói. Kívülről is lenyűgöző az erődítményszerű épületrész, és belül, az ellipszis alakú terem falán elhelyezett feliratok szintén annak a szellemiségnek az erejét, a tudás, a magyar tudomány jelentőségét hirdetik, melyért Kazinczy is dolgozott.
A terem megnyitása, és Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen előbb dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke szólt arról a nagyszerű örökségről, melyet a széphalmi mester hagyott ránk. Megemlékezett Pásztor Emil tanár úrról is, aki először fogalmazta meg, hogy nemzeti, irodalmi zarándokhelyen, az egykori Kazinczy-birtokon épüljön fel a Magyar Nyelv Múzeuma.
Az alapkőletétel 2001-ben megtörtént, majd az Összefogással Tokaj-Hegyalja Világörökségéért Regionális Operatív Program keretében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat jelentős anyagi támogatásával 2007-ben felépült, és 2008. április 23-án megnyílt az Ybl-díjas Radványi György tervei alapján készült múzeum.

Lakatos István akadémikus, az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának elnöke a mostani ünnepségen beszélt Kazinczy Ferenc életéről, a magyar tudomány érdekében végzett munkájáról.
Fehér József, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója – mint házigazda – felhívta a figyelmet az újabb kiállításrészre is, amely a szépkiejtési versenyeknek állít emléket, majd az Akadémiai terembe invitálta a vendégeket, ahol a következő – eredetileg Kazinczy Ferencnek szóló – Berzsenyi-idézet olvasható:

-pg-

Koszorúzás

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából a nyelvújító, a „szent öreg” széphalmi sírjánál koszorúzási ünnepséget tartottak. Itt Katona Tamás történész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja mondott emlékbeszédet. A történész a legnagyobb magyarként tisztelt Széchenyi Istvánt is Kazinczy-tanítványnak nevezte, mivel véleménye szerint Kazinczy – vagy ahogy fogalmazott: „Magyarország egyszemélyes idegközpontja” – a nyelvújítás elindításával a modern Magyarország megteremtéséért dolgozott. A „szent öreg” álma is a korszerű Magyarország volt, és ma sem lehet más célunk – hangsúlyozta beszédében háromszor is a neves történész –, mint a „korszerű ország, európai ország, polgári ország”.

Akácfa, életfa

Égerházi László fafaragónak köszönhetően nemrégiben egy életfával is gyarapodott a széphalmi kert. Az alkotás különlegessége, hogy az egyik Tessedik-fa maradványából készült. A hagyomány szerint 1793-ban két facsemetét kapott Kaziczy Ferenc Tessedik Sámueltől, az Alföld fásításának szorgalmazójától, az akác hazai elterjesztőjétől. A két csavarodott törzsű fehér akác (Robinia pseudoacacia) évszázadok óta őrizte a két jeles személyiség találkozásának emlékét. A ma is látható akác valószínűleg az egyik eredeti Tessedik-fa sarjhajtása, a másik 1996 nyarán egy rejtélyes tűzesetben elpusztult. Megmaradt viszont a felső korona mintegy kétméteres ága, melyet a sátoraljaújhelyi múzeum udvarán őrzött az igazgató – dédelgetve dr. Busa Margit, Kazinczy bibliográfusa ötletét, hogy a széphalmi parkban szoborkompozíció készüljön belőle. Elkészült.