HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
fókuszban

Eredményesek a szerencsi kistérség népművészei

2011. január 7. (péntek) 18:20
 
A népművészet szó valószínűleg igen sok embernek megdobogtatja a szívét, hiszen ma is sokan gyűjtenek és használnak ún. népművészeti tárgyakat, amelyek egy része a múltból származó régi darab, mások pedig - a hagyományt tovább éltető - mai alkotások.


[7_180] hagyomany 02A fenti sorokkal Varga László taktaharkányi polgármester ajánlja az olvasó figyelmébe azt a Fővárosban, „Élő Népművészet 2010.” címmel lebonyolított, népművészettel kapcsolatos programot, amelyen szép sikereket értek el a Szerencsi Kistérség népművészei. Varga László így folytatja Kulcs Magazinhoz eljuttatott gondolatait: - „Bár maga a népművészet a hagyományos értelemben már nem létezik, az általa tárgyakban megfogalmazott képi nyelv ott hagyta a nyomát az iparművészet, a képzőművészet egyes területein. A 20. század második felére egy sajátos, sok szállal a tradíciókhoz kötődő, de a mai kor elvárásaihoz igazodó művészeti ágat hozott létre, amelyet úgy nevezünk: népi iparművészet. A hagyományos tárgyalkotó kézművességnek ez a meghatározása közel fél évszázada ismert, és bár talán találhattunk volna a jelenség megnevezésére pontosabb kifejezést, lassan ez is a hagyomány részévé vált. [3_180] hagyomany neprajzi 01Megváltoztatására azért nem érdemes törekedni, mert olyan törvények és rendeletek sokaságának módosításait vonná maga után, amelyekben a megnevezés szerepel, és speciális, ilyen gyűjteményeket őrző és bemutató intézmények átnevezését is szükségessé tenné. Maga a szó azért elég pontosan definiálja, miről is beszélünk: olyan, hagyományokból merítő kézművesség ez, amely nagymértékben alkalmazza a népművészet formanyelvét, és megpróbál minél nagyobb szeletet életben tartani ebből a vizuális nyelvből, a maga technikájával, művészi kifejezésével és értékeivel egyetemben.

Manapság hangulati kiegészítők

[5_180] hagyomany 04A világ jelentősen átalakult az elmúlt száz év során, és a változások ott hagyták a nyomukat az élet szinte minden területén. Az egykori közösségi életforma mára a múlté, a világban egyre kevesebb a hagyományait tovább éltető csoport, és egyre több tűnik el a régebben megszokott értékekből. A népművészet — mint tárgyai anyanyelvünk — jelen van ugyan napjaink kultúrájában, de a múlthoz képest jelentősen módosult formában és lecsökkent mértékben. Régen egy falusi háztartás hagyományos tárgyak százait igényelte, ma azonban a népművészeti tárgyak csupán hangulati kiegészítői otthonaiknak. Ezek után felmerül a kérdés: lehet-e még népművészetről beszélni egyáltalán? Az egykori használó rétegek már eltűntek, az igények megváltoztak, ráadásul maga az átadás sem a régtől ismert módon, generációról generációra történik, hiszen sokszor újra kell tanulnunk, sőt tanítanunk kell ezeket a tradíciókat.” — olvashatjuk a XV. Országos Népművészeti Kiállítás kiadványában Beszprémy Katalin és Csupor István, a kiállítás rendezőinek tollából.

Kategóriák

[6_180] hagyomany jankovicsA pályázati felhívásra népművészeti egyesületek, alkotócsoportok, népi kézműves egyéni alkotók, népművészet mesterei, ifjú mesterei, népi iparművészek pályáztak. Meghívták az idei országos szakági pályázatok legjelesebbjeit is. A zsűri hímzés, viselet, csipke, szőttes, nemez, bőr, fa, szaru-csont, hangszer, fazekasság, vas-fém, szalma, csuhéj, gyékény, vessző, játék, ékszer, hímes tojás, mézeskalács kategóriában, mintegy 450 kézműves alkotó és alkotó közösségek közel 1700 alkotását javasolta kiállítani, mégpedig a hagyományőrző kézművesség közvetlen élvonalából. A kiállítást regionális előválogatások és országos szakági pályázatok előzték meg, ahol a zsűri nagyon szigorú mércével válogatott. A kiállítást 2010. október 29-én Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke nyitotta meg.

Elismerések

[10_180] hagyomany dijatadasÉl a népművészet kistérségünkben is, hiszen hárman kaptak elismerést és kiállítási lehetőséget a pályázaton. Hímzés kategóriában ezüst oklevélben részesült Vajtóné Szabó Ilona népi iparművész Taktaharkányból (kivitelezők voltak: Bárány Imréné, Pankucsi Gyuláné, Szabó Imréné és Petró Zoltánné). Szintén ezüst oklevelet kapott a tállyai Schneider Imréné, a Népművészet Mestere. Bronz oklevél elismerésben részesítette a zsűri a szerencsi Bodnár Lászlóné népi iparművészt (kivitelező: Búza Lászlóné). A kiállítás a Néprajzi Múzeumban látható március 27-ig. Szívesen ajánlom mindenkinek, aki Budapesten jár, tekintse meg a kiállítást, hiszen értékes, gyönyörű munkák láthatók” – írja Varga László polgármester.

A Szerencsi Kistérség díjazottjai:

[4_960] hagyomany tallya

Schneider Imréné - Tállya

[11_960] hagyomany harkany

Vajtóné Szabó Ilona - Taktaharkány

[2_960] hagyomany szerencs

Bodnár Lászlóné - Szerencs

- SfL -

Fotók: Varga László, SfL, és archív

Vissza