Gyermeket véd és szolgál

Ildikó a minap ballagott el a középiskolájából, és most teljes gőzzel készül az érettségire és az egyetemi, főiskolai felvételire.

Az egymástól sok mindenben eltérő gyermek-életutak egy dologban megegyeznek. Családjuk hajótörést szenvedett, s ők hosszabbrövidebb ideig a Miskolci Gyermekvédelmi Körzet és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat segítségére szorultak.

Az imént leírt hosszú nevű intézetet a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Közgyűlés alapította, s a működési területe is azonos megyénkkel. A központja Miskolcon van. Itt található a 40 fős befogadó otthonuk is, ahol csak átmenetileg, sorsuk további rendezéséig maradnak a gyámhivatal által ideiglenes hatállyal beutalt gyermekek. „Akkor kerül hozzánk a gyermek, ha az otthoni veszélyeztetettségét az alapellátás, a gyermekjóléti szolgálat már nem tudja megszüntetni. Bár a hatályos törvény rendelkezése alapján anyagi okok miatt nem kerülhetne be gyermek a szakellátás rendszerébe, az eseteknek mintegy 80 százalékában a válságos helyzetet előidéző, nagyon összetett és egymásra halmozódó bajok anyagi okokra is visszavezethetők” – mondja Lukácsné Juhász Mária, az intézet igazgatója. Tipikus eset például, hogy szülők nem dolgoznak, italozó életmódot folytatnak, gyermekeiket elhanyagolják, nem járatják iskolába… A szülők egy része nagyon ragaszkodik a gyerekeihez, s nem akarja, hogy akár csak ideiglenesen is elvegyék tőle. Az érzelmi kötődés mellett sokszor ennek anyagi okai is lehetnek, hiszen némelyik nagycsaládnak a fő megélhetési forrását éppen a családi pótlék adja. A gyermekvédelmi szakellátás rendszerében természetesen egyéb veszélyeztetettség miatt is be lehet kerülni. Ilyen például – ritka esetben – az árván maradás, és előfordul az is, hogy a beutalás oka a gyermek kirívóan deviáns magatartása, pl. tolvajlás, szipózás, prostitúció. A gyermek további sorsáról a gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján a gyámhivatal dönt. „Nekünk – magyarázza Lukácsné – ezt a szakvéleményt kell figyelembe vennünk.” A gyermek ez alapján kerül például nevelőszülőkhöz, lakásotthonba, gyermekotthonba, speciális gyermekcsoportba. Ügyelnek arra is, hogy a testvéreket egy helyre, vagy ha ez nem lehetséges, mert olyan sokan vannak, akkor legalább egy faluba helyezzék el. Ha pedig a vérszerinti családban a veszélyeztetettség forrását meg lehet szüntetni, akkor a rövid intézeti „kitérő” után hazamehet a gyermek.

GÉZENGÚZOK

A valamikori több száz férőhelyes mamut-gyerekintéze teket ma már a családias jellegű elhelyezések váltották fel. A 39 megyei lakásotthonból négyet maga a megyei szakszolgálat működtet. Ezen kívül még három lakásban, külső férőhelyen élnek – szintén a megyei szakszolgálat felügyelete alatt – 18–24 év közötti utógondozói ellátásban részesülő fiatalok. Az ún. Gézengúz Lakásotthon berendezése, hangulata olyan, mint egy rendezett középosztálybeli családé. Itt is, mint a többi lakásotthonban 12 gyermek él, összesen öt felnőtt felügyelete és segítsége mellett. A legkisebb gyerek 3, a legidősebb pedig a 18 éves Ildikó, aki a húgával lakik egy szobában. Tizennégy évesen saját kezdeményezésére került el az édesapjától, most érettségizik, Debrecenben vagy Gyöngyösön szeretne továbbtanulni.

NEVELTBŐL ÉDES LETT

A megyei gyermekvédelmi szakszolgálat sokrétű feladatai közé tartozik a nevelőszülői hálózat működtetése. A nevelőszülői rendszer a mi megyénkben még a világháború előttről nagy hagyományokkal rendelkezik. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy míg a Dunántúlon, vagy akár a szomszédos Heves megyében kevesen vállalkoznak e hivatásra, nálunk szép számmal akadnak erre jelentkezők. Megyénkben jelenleg 136 településen 500 nevelőszülőnél mintegy 1400 gyermek, fiatal talált családra, otthonra. Az érzelmi kapcsolat általában a gyermekvédelmi gondoskodás megszűnése után is megmarad. Szerencsen például az egyik hivatásos nevelőszülő két gyermeket is örökbe fogadott. A nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekeket a szakszolgálat nevelőszülői tanácsadói rendszeresen, háromhetente meglátogatják. Miközben éppen a gyermekvédelmi szolgálat munkatársaival beszélgettünk, arról adott hírt és küldött fotókat az egyik nevelőszülő, hogy a tizenhét éves nevelt lányukat eljegyezte egy helybeli fiú. „Sok gondozásba vett gyermekünk tud rendezett párkapcsolatot kialakítani!” – jegyezte meg az igazgató.

ÖRÖKRE ÖRÖKBE

Az örökbefogadási eljárásokat a szakszolgálatnak kell megyei szinten szakmailag előkészíteni. Az örökbe adható gyermekekről és az örökbefogadókról ez az intézet vezeti a szükséges nyilvántartásokat, tájékoztatást adnak, felkészítenek, alkalmassági vizsgálatokat végeznek. Az örökbe adható gyermek számára első lépésben a megyei nyilvántartásban keresnek alkalmas örökbefogó szülőket. Ha ez nem vezetett eredményre, akkor az országos nyilvántartásban keresnek magyarországi örökbefogadó szülőt a gyereknek. Ha ez sem sikerül, csak akkor jöhet szóba a külföldre való örökbeadás. Tavaly 71 megyénkbeli gyermeket adtak örökbe, ebből 35 külföldre került.