Széphalmi séta - Nyelvészeti bújócska a ,,szókuckókban”

Nem is olyan rég még ,,csak” a Kazinczy Mauzóleum várta a Széphalomba látogatókat, most viszont már áll a Magyar Nyelv Múzeuma, s benne három szép és tartalmas ideiglenes kiállítás. A jelenlegi anyag esetleg azoknak ,,kevés”, akik ismerik a ,,végét”, lelki szemeikkel már látják magyar nyelvünk ,,Mekkáját”, ahová majd többnapos ,,zarándokutakat” érdemes szervezni. S ki nem ismerné jobban e terveket, mint az igazgató, Fehér József: - Rengeteg jó ötlet, szép terv van, ám azok folyamatosan módosulnak, így igazából mi sem tudjuk, melyik valósul meg, milyen lesz a ,,kész” állapot – bár ez a szó egy múzeumnál nem értelmezhető, hiszen mindig alakul, változik…

Korlenyomat - szavakból

Az épületet tavaly decemberben adták át, a szakmai munka február második felében kezdődhetett. Április 23-án tartották a megnyitót, akkor három ideiglenes kiállítás nyílt. Ezek közül kettő most is látható: a Corvinák szemgyönyörködtető felvonultatása mellett Csete Ildikó textil nyelvemlékei – köztük a ,,Pannontengeri töredék”: vízcsepp hull alá középről, újabb szó, amely belecsobban magyar szótengerünkbe...

Kazinczy könytárának kincseit viszont már nem láthatják a most odalátogatók, helyükön október 18-án nyílt A magyar szó világa című tárlat. Ez az anyag, ha nem is ebben a formában, de már marad, beépül az állandó kiállításba. ,,Kuckónyi” színes installációs terecskékben ,,bújócskázva” fedezhetik fel az érdeklődők nyelvünk jellemzőit, szavaink szépségét, érdekességeit. Ehhez az egységhez kötődnek a feladatlapok, melyeket kényelmesen, akár a ,,feketelevesezőben” azaz kávézóban is kitölthetnek a látogatók. Ezekből idővel összeáll egy saját, múzeumi lista is, mintegy ,,korlenyomatként” mutatva, hogyan közelít a ma embere a szavakhoz… A nézők egyelőre leginkább a tablókat olvasva szerezhetnek ismereteket, de idővel tovább színesítik a tárlatot hangzóanyaggal és tárgyakkal is. A szakszókincs magyarázatához már most is ott áll egy Pannónia motorkerékpár és egy Vilyvitányból kiszuperált töltőállomás, illetve egy szekér – amely különösen közel áll az igazgató szívéhez:

- Szülőfalumból, Bodroghalomból való, tulajdonosa kedves ismerősöm volt, nemrég halt meg, 94 évesen. A szakszavakat szemlélteti: 103 alkatrésze van felsorolva – a legtöbb mai ember jó, ha a kereket meg a rudat ismeri. Volt olyan felvetés, hogy a parasztok ,,eléltek” 300 szóval, de ez nem valószínű, hisz akkor egyharmadát kitennék a ,,szekérszavak”... Egy jó (muzeum)pedagógus sokmindenre rávezetheti itt a gyerekeket -, akár egyes szavaink eredetére. Vegyük csak a ,,kerékkötő” kifejezést, amelyet olyankor használunk, ha valaki valamit meggátol. Onnan ered, hogy mikor domboldalról ment le a szekér, kikötötték a kereket, hogy csak lassan csússzon…

Benépesülő park

A bővítések egyik fontos tere lehet a gyönyörű park is. Most is kellemes ott a séta, ám idővel sokkal többet kínál majd a terület. A tervek között szerepel egy pantheon, szoborcsoport felállítása: 54 olyan személyiség szobrát helyezik itt el, akik a magyar nyelv története szempontjából fontosak voltak – nyelvészek, tudósok, írók, költők…

De másokkal is ,,benépesítik” a parkot. „Megidézik” például Szent Gellért püspököt: egy szoborcsoport ábrázolja majd a jelenetet, mikor Gellért hallgatja a magyar szolgálólány esteli énekét, s kérdi társát: ,,Hallod a magyarok szimfóniáját?"… S hogy még izgalmasabb - és a nyelvi múzeumhoz ,,méltó” – legyen a szoborban fogalmazott jelenet, ,,feléled” hanganyagban is: szöveggel, archaikus népénekekkel, középkori imadallamokkal a park madarainak csivitelése közepette. Láthatják-hallgathatják majd akár azt is, ahogyan a honfoglaló magyarok letelepednek, sátorhelyet keresnek, beszélgetnek…

Dobos Klára


Megfogalmazni a küldetést

- Nagy kihívás számomra, hogy egy most születő, formálódó intézmény munkatársa lehetek – vallja Nyíri Péter irodalomtörténész. - Jó, hogy fiatalon együtt tudok dolgozni nagy tapasztalatú szakemberekkel, akiktől sokat tanulhatok. Másrészt viszont saját ötleteimmel is segíthetek e világon is egyedülálló múzeum küldetésének megfogalmazásában. Úgy tapasztalom, hogy már a ,,hely szelleme” is vonzza az embereket, kedvelik a múzeumot, örömmel fogadják már létezésének tényét is. Sokan vallják Petőfivel, hogy Széphalom ,,…szent hely, szent az öreg miatt…, kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni, mint a mohamedánoknak Mekkába…”

Mikita Gábor, színháztörténész: A múzeum kezdeményezője, Pásztor Emil tanár úr tanított az egri főiskolán. E személyes kapocs mellett mint egykori magyartanár is fontosnak tartottam, hogy minél hamarabb megnézzem az új intézményt. De jelenlegi munkám is sürgette a látogatást: megtisztelő felkérést kaptunk, hogy a miskolci színészmúzeum Legyező nyelv c.kortárs képzőművészeti kiállítását mutassuk be Széphalmon, amellyel egy sajátos jelbeszédet is megidézünk. Azt hiszem, e meghívás is jelzi, hogy nagyon nyitottan, sokoldalúan közelítik meg, járják körbe a nyelv világát a múzeum munkatársai.

Újabb újdonságok

A legújabb ,,kincsük” Kazinczy felesége, Török Szofi szobra - Borsi Antal alkotása -, mely a mauzóleumnál áll. - Olyan feleség volt ő, aki csodálatos módon tudta az első perctől, ki is az a Kazinczy Ferenc, és mit akar – mondja Fehér József.
A legközelebbi újdonság pedig a nyelvcsaládok ligetének első fája lesz: Erdőbényén, Égerházi László műhelyében készül. A finnugor nyelvcsaládot mutatja be, s a tervek szerint még e hónapban fel is állítják… Idővel aztán jön majd a többi – eleinte európai - nyelvcsaládfa, a latin, a germán, a szláv…