Boros Csaba: ”Meg sem próbáljuk Cipőt pótolni!”

Bódi László Cipő március 11-ei halála után a Republic együttes tagjainak többsége a folytatás mellett döntött annak ellenére, hogy Tóth Zoltán gitáros bejelentette kilépését. Az együttes nevét Republic 67-re változtatták, énekesként Sipos F. Tamás közreműködik a koncerteken. Tóth Zoltán helyét Halász Gábor vette át, aki addig akusztikus gitáron játszott állandó közreműködőként. Az új felállás április 25-én az Egri Főiskolai Napok keretében mutatkozott be először, Miskolcon az Egyetemi Napokon léptek fel. Boros Csaba basszusgitárossal múltról, jelenről és jövőről is beszélgettünk.

- Kicsit idézzük fel a régmúltat. Mikor, és hogyan jött létre a Republic?

- A Republic együttes 1990. február 23-án alakult meg. Számomra azért nevezetes ez a dátum, mert én aznap léptem be a zenekarba. Így lett ki a csapat és onnantól datáljuk a Republic együttes létezését. Az eredeti felállásban Szilágyi Bigyó László volt a dobos, Bali Imre volt az egyik, Tóth Zoltán a másik gitáros, Bódi László Cipő ének és jómagam voltam a basszusgitáros.

- Cipővel milyen volt a munka?

- Én Cipőt nem a Republicban ismertem meg, mi már együtt zenéltünk a Kenguru nevű együttesben is. Könnyű volt vele együtt dolgozni, nagyon tehetséges ember volt. Ha jó számot írtak neki, az nagyon tudta inspirálni. Nem dicséretként mondom, de szeretett velem dalokat írni. Én megírtam a zenei részeket, elvittem neki diktafonon, és rábíztam, hogy a dallamot nyugodtan alakítsa a szöveghez. Ezért azt mondta egy alkalommal, hogy azért szeret velem dolgozni, mert szabadságot hagyok neki.

- Milyen volt ő, mint ember, mint barát?

- Alapvetően visszahúzódó, csendes, magának való ember volt. Megtartotta a dolgait magának, nagyon ritkán panaszkodott, például az egészségügyi állapotáról sem beszélt, amit nem tartok jó dolognak. Nagyon sokszor eltitkolta azt, hogy milyen állapotban van, inkább befelé fordult. Saját maga is bevallotta, hogy hajlamos a depresszióra, de mint mondta: „én olyan jól elvagyok a depressziómmal”. A lányokkal bizalmasabb kapcsolatot tudott kialakítani, mint a fiúkkal. Úgyhogy neki inkább lány barátai voltak.

- Most megpróbálják pótolni?

- Mi meg sem próbáljuk Cipőt pótolni. Azt gondolom, hogy amíg Republic dalokat játszunk, és ameddig az együttes létezik, addig az ő szellemisége mindig ott lesz velünk. Amikor a dalok megszólalnak a színpadon, akkor egy kicsit vissza tudjuk őt varázsolni közénk. Az idő majd biztosan gyógyítja a lelki sebeket, de most még azt kell, hogy mondjam, nagyon erősen él bennünk az ő léte.

- A zenekarnak azonban fizikailag is szüksége volt egy énekesre. Hogyan esett a választás Sipos F. Tamásra?

- Tisztázzunk egy nagyon fontos dolgot: Tomi a zenekarban énekel, de nem a zenekar tagja. Úgy döntöttünk, hogy a zenekarba nem veszünk be senkit, viszont szerettünk volna magunk mellé egy olyan barátot, aki egyívású velünk. Fontosak voltak a hangi adottságok, nem „Cipőt” kerestünk, hiszen belőle csak egy volt, de olyan valaki kellett, aki a dalainkat megfelelően el tudja énekelni. Még egy fontos szempont volt, hogy az illetőt ne az első kézfogás alkalmával kelljen megismernünk. Így esett a választás Sipos F. Tamásra, akit valamennyien ismertünk, ugyanaz a generáció, közösek a gondolataink, közös a múltunk.

- Megváltozott a zenekar neve is…

- Egy barátunk javasolta, hogy a régebbi korszakot válasszuk el a mostanitól. Ezért a Republic neve mellé odatettük a 67-es számot, ami utal a 67-es útra, ahonnan elindultunk. De természetesen ugyanazokat a dalokat játsszuk tovább.

- Ez azt jelenti, hogy a megkezdett úton haladnak tovább?

- Igen, a dalokat írjuk tovább, már kész dal is van. Sipos F. Tominak is vannak ötletei, amit persze majd „republikosítani” kell, olyanná kell tenni, hogy az a Republic együttes palettájára ráférjen. A Republic eddig is nagyon sokszínű zenekar volt, a lírai daloktól egészen a punkig, sőt a népzenei vonalon is elmozdultunk. Vagyis a mi repertoárunkba sok minden belefér.

- Már vannak tapasztalatok: hogyan fogadják a rajongók a régi-új együttest?

- Legelőször Egerben léptünk fel, nagyon furcsa érzésekkel. Cipő nélkül játszani 23 év után először, ez nem kis kihívás volt, sem fizikálisan, sem lelkileg. Nem könnyű lélekkel álltunk ki, de nagyon jó közönség volt, és a hihetetlen lelkesedésükkel nagyon gyorsan átlendítettek bennünket a holtponton. Nagyon jó koncert volt, melynek során méltóképpen emlékeztünk meg társunkról, zenészkollégánkról, Cipőről, és a jövőben minden koncerten ezt fogjuk tenni.

- Miskolcon nagyon gyakran lépnek fel. Honnan ez a kötődés a városhoz?

- Miskolc számunkra mindig is egy komoly stratégiai pont volt. A Republic hőskorában, amikor még csak 1-2 éves volt a zenekar, az Adyban teltházas koncertet adtunk. Miskolc már pályafutásunk elején bizalmat szavazott nekünk, és még ahányszor odamentünk, mindig jó koncertek voltak. A miskolci közönség mindig olyan volt, ami nagyon fel tudta pörgetni a Republicot, így a kötődést a miskolci közönség vívta ki magának. Most a MEN-re készülünk, reméljük, hasonló tapasztalataink lesznek.