Szimfonikus világban kalandozó „’Huligánok”

• Érdekes, hogy a szimfonikus feldolgozás nemhogy lágyított volna a zenénken, de adott hozzá még valami plusz keménységet – mondja Kiss Endre, a Hooligans együttes dobosa. Pár éve jött az ötlet, hogy kalandozzunk kicsit más stílusban is. Bár persze a stílus részünkről ugyanaz marad, hiszen mi ugyanolyan hangerővel, ugyanolyan rockban játsszuk a dalokat, viszont a szimfonikus átirat színesít a dolgainkon. Nagyon élvezzük a közös munkát a zenekarokkal, izgalmas ez a zenei összecsúszás. Pesten a Magyar Virtuózok Kamarazenekarral már megcsináltuk, de úgy gondoltuk, szeretnénk vidéken is megmutatni ezt a különleges koncertet. A karmesterünk most is Werner Gábor lesz, de ezúttal a Miskolci Szimfonikus Zenekar élén. Számunkra Miskolc kiemelt hely, hiszen a négy zenekari tagból hárman borsodiak vagyunk...

• Az első koncerthez képest lesznek újabb dalok?

• Mindenképpen, hiszen azóta megjelent még egy lemezünk, azok közül néhányat be szeretnénk venni.

• Látványban mire számíthat a közönség?

• Elég komoly látványvilágunk van, kivetítőkkel, füstgéppel, olyan fény- és hangtechnikával járunk, ami elég különleges. Ugyanezt használjuk most is, csak a színpad elrendezése módosul a nagyzenekar miatt, hiszen máskor heten vagyunk, most meg jó sokan leszünk.

• Az egyik klipjüknél találtam egy olyan hozzászólást, ami akár mottója is lehetne ennek a felállásnak: „Én inkább komolyzenét hallgatok, de ez nekem is tetszik, az összes zenéjüket szeretem.” Érdekes, hogy valaki a koncerttől függetlenül is így összehozta a két zenei világot…

• Örülök, hogy ezt mondja, mert mi is nagyon élvezzük és szeretjük ezt a kettősséget. A Hooligans-rajongóknak, akik eljárkálnak a koncertjeinkre, azért kaland, mert másfajta hangszerelésben hallhatják a dalokat, amiket szeretnek. Aki meg a komolyzenéhez húz, kíváncsiságból jön el, hogy meghallgassa ezt a párosítást. Mi mindig is nyitottak voltunk a kísérletezésre, új dolgok kipróbálására.

• Olvastam, hogy gyermekkorát Szerencsen töltötte, s az egyik zenekari taggal kilenc évesen adták az első koncertjüket…

• Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy már óvodás korunkban ,,megalakultunk” a gitárosunkkal, Tóth Tibivel, és Ördög Tiborral, Csipával az énekesünkkel is együtt jártunk már óvodába és iskolába is. Mi hárman több mint negyven éve vagyunk barátok és zenésztársak, ami a mai világban nem mondható mindennaposnak…

Tényleg komolyan vettük a dolgot 9 évesen, minden nap gyakoroltunk, de a koncert persze azért gyerekesen kezdetleges volt. Tibi elektromos akusztikus gitárral próbálkozott, én meg vödröket alakítottam át úgy, hogy legyen valami hangjuk. 12 évesen kaptam az első dobomat, kölcsönből vették a szüleim. Folyamatosan zenéltünk, volt több együttesünk, míg eljutottunk a Hooligansig, s addig, hogy sokan járnak a koncertjeinkre, szeretik a zenénket, megjelent 12 lemezünk –, úgyhogy a sok munkának meglett az eredménye…

(DK)