Kesznyéten maradandó értéket teremt

– Huszonhárom évvel ezelőtt, 1994-ben nyerte el először a választók bizalmát, és lett Kesznyéten polgármestere. A több mint két évtized eredményei közül melyekre a legbüszkébb?

– Valóban az a megtiszteltetés ért, hogy már hatszor választottak polgármesterré. A 23 év alatt rengeteg programot sikerült levezényelni a vízhálózat kiépítésétől kezdve az útépítéseken át az intézmények fejlesztéséig, amelyek közül nehéz valamelyiket is kiemelni, mert mindegyik fontos Kesznyéten számára.

A legújabb beruházások közül különösen büszkék vagyunk az évtizedekig üresen álló, omladozó egykori kultúrházból 2016–17-ben kialakított Faluházra, amit teljes egészében mi újítottunk fel a saját munkánkkal a közfoglalkoztatás keretében.

Jól sikerült a Magyartyúk-tár indítása is, ahol őshonos magyar tyúkokat tartunk és szaporítunk.

– A közmunka program az önök településén köztudottan jól szervezett. Ennek ékes bizonyítéka, hogy 2016 decemberében Kesznyéten képviseletében Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át a „Start plusz 2016” program kiemelkedő megvalósításáért. Konkrétan milyen tevékenységekkel foglalkoznak?

– Jólesett ez az elismerés, de annak még jobban örülünk, hogy a lakosság is értékeli munkánkat, mert az utóbbi években szinte csak a közfoglalkoztatásnak köszönhetően tudtunk fejlődni. A már említett eredmények mellett a mezőgazdasági programban az általunk felújított községi konyhára termelünk zöldségféléket, de vesszőültetvényünk is van.

 Térköveket és mederlapokat gyártottunk a falu árkainak és járdáinak felújítására, parkolók építésére. Mindenki láthatja, hogy a közfoglalkoztatás maradandó értékeket teremt az egész falu számára, ugyanakkor értelmes munkát biztosít az embereknek. Arra számítunk, hogy továbbra is az önkormányzat lesz a község legnagyobb munkáltatója, s újabb programokat valósíthatunk meg.

– Milyen projekteken dolgoznak most?

– Jelenleg a helyi értékeinket bemutató Kesznyéteni Kincsesház kialakításán dolgozunk, valamint az óvoda bővítésén és a sportpálya felújításán, mert nagy örömünkre egyre több a gyerek és a fiatal. Az elnyert pályázatok alapján 333 millió forintból tavasszal kezdődik a helyi általános iskola bővítése és korszerűsítése is, valamint közel 300 millió forintból egy olyan program, ami nemcsak a kesznyétenieket érinti: az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő Sajó-híd felújítása.

Tudjuk, a Szerencs–Tiszaújváros irányban közlekedőket hátrányosan fogja érinteni, hogy hónapokon keresztül teljes útzárral zajlanak majd a munkálatok, tehát a girincsi és a körömi rév, vagy Sajólád felé kell kerülni. De sajnos más, kivitelezhető megoldást erre nem sikerült találni. Viszont a híd állapota már annyira leromlott, hogy a biztonságos közlekedés érdekében haladéktalanul fel kell újítani, és ezt követően évtizedekig zavartalanul szolgálja majd a környék forgalmát. Kérem a közlekedőket, hogy a 2018 elején ideiglenesen megváltozó forgalmi rendről időben tájékozódjanak!

– A település fejlődése érdekében milyen terveket szeretnének még megvalósítani a jövőben?

– Nem kötelező önkormányzati feladat, de mindannyiunk gondja, hogy felújításra vár községünk jelképe, a falu közepén álló, kisvárosi méretű református templom, amely impozáns megjelenésével mutatta Kesznyéten XIX. századi gazdagságát, azt, hogy a paraszti kisárutermelésből milyen jól éltek az itteniek, és mennyi mindenre tudtak áldozni. Közadakozásból még egy ilyen hatalmas épületet is építettek 1908-ra. A templom mostani lepusztult állapota viszont hűen tükrözi, hogy az eltelt száz év alatt milyen nagyot fordult a világ, hogy az állattenyésztés hanyatlásával a XXI. század elejére mennyire elszegényedtünk.

Adakozni most is adakoznak az emberek, az önkormányzat is áldoz erre a célra, de a templomfelújítás több százmilliós költsége már meghaladja a falu erejét, csak jelentős állami támogatással valósítható meg. Reméljük, a reformáció 501. évében erre is sor kerül.

Több pályázatunk vár még elbírálásra: a csapadékvíz-elvezető rendszer bővítését és az intézmények energetikai korszerűsítését tervezzük. A közeljövő legnagyobb volumenű és legnehezebb feladata viszont a telepszerű lakókörnyezetben élők felzárkóztatása lesz, amire szintén pályázunk. Községünkben ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság aránya lassan eléri a 45-50 százalékot.

Kesznyéten jövője nagyrészt attól függ, hogy helyileg és országosan mennyire lesznek eredményesek a romákat és az általuk is lakott településeket fejlesztő programok.

(fotók: Kulcs Magazin, Kesznyéten Polgármesteri Hivatal)