HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
társalgó

Pataki Attila: „Százszázalékosan élem az életem”

2011. augusztus 16. (kedd) 22:10
 

Bár sok-sok évvel ezelőtt Pataki Attila arról énekelt, hogy „Elhagyom a várost”, de azóta is vissza-visszatér Miskolcra. Augusztus elején a Diósgyőri várban lépett fel, óriási érdeklődés mellett, zenekarával, és ebben a hónapban még egyszer ellátogat megyénkbe az EDDA. Augusztus 25-én a szerencsi Csokoládé Fesztiválon csendülnek fel a népszerű rockbanda legnagyobb slágerei. Az együttes frontemberével miskolci kötődéséről, 60 éves születésnapjáról és két fiáról is beszélgettünk.

- Az ember számára nagyon fontosak a kezdetek, az, hogy hová teszi le a sors. Így nekem Miskolc a minden. A Vasgyárban születtem, ott lettem először atléta, ott érintett meg először a szerelem, ott tanultam meg, hogy nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség van, és ott kaptam először egy pofont, amelyet vissza is adtam. Ez a sok emlék vissza is vonzza az embert újra és újra. Aki elfelejti a gyökereit, az nem él – vallja a rocker.

[2_960] Edda.jpg

- Ismét koncertet adtak a Diósgyőri vár falai között, amely hamarosan egy időre bezárja kapuit. Hogy sikerült a buli?

- Kegyes volt hozzánk az ég, nagyon jó idő volt és ez fontos ebben a furcsa nyárban. Sokan megtiszteltek bennünket azzal, hogy eljöttek, és ezért a lelkemben nagy volt boldogság. Sajnáltam viszont azokat, akik kinn rekedtek. Szerintem a várárokban még legalább ötszáz ember elfért volna.

- Mit jelent a miskolci közönség szeretete?

- Minden évben szeretnénk egy kicsit többet adni a közönségnek, hogy ott maradjunk a lelkekben. Azt mondják, az ember nem lehet próféta a saját hazájában. Mi viszont szeretnénk megfelelni azoknak, akik eljönnek a bulijainkra és szeretnek minket. Úgy érzem, ezúttal is megfeleltünk.

- Bár hihetetlen, de az idén 60 éves lett. Mennyire érintette meg ez a születésnap, és kikkel ünnepelt?

- A családtagjaim, a rokonaim és a közvetlen barátaim voltak velem. Nem hívtam celebeket, híres embereket, nem akartam, hogy ha véletlenül valakit kihagyok, akkor sértődés legyen belőle. Egyébként csodálatosan jó volt minden. De ez csak egy dátum. Én nem számolom az éveket, mint ahogy azt sem, hogy eddig hány koncerten játszottunk. A mának élek, itt próbálom megtalálni a boldogságom. Ami persze nem könnyű. Nekem is meg kell küzdenem a sárga csekkekkel, úgyhogy ugyanúgy élem az életem, mint bárki más. A színpad az más, az egy szentséges hely, ott kerek a világ nagyon sokszor.

- Tavaly infarktusa volt. Azóta jobban vigyáz magára?

- Semmivel se jobban, mint korábban. Akkor annyi történt, hogy nem bírta el a szívem azt, ami velem történt. Oda gyűlt össze minden keserűség. De azóta százszázalékosan élem az életem.

- Két fia van. Valamelyikük tovább viszi majd a zenei örökséget?

- A nagyobbik fiamról mindig is tudtam, hogy abszolút tehetség, csak nem mert utánam jönni a színpadra, de a próbákon mindig ott volt, énekelt velem. Ugyanaz a hangszíne, mint az enyém volt a nyolcvanas években. Most végre egy éve zenekart alapított, úgy látszik későn érő típus. Nagyon szurkolok neki és boldog lennék, ha tovább vinné a zenei örökséget. A kisebbik fiam még csak 8 éves, csupa ritmus a gyerek és imádja a dalainkat. Lehet, hogy ő is zenész lesz. De nem is az a fontos, hogy mik lesznek, hanem, hogy boldogok legyenek.

- Hogyan telik a nyár? Jutott már idő pihenésre?

- Nem, nincs megállás. Nyár végére persze már nagyon álmos vagyok, hiszen hajnalig tartanak a bulik, én meg nem szeretek nappal aludni. Mi téli pihenők vagyunk, imádunk síelni, úgyhogy akkor kapcsolódunk ki, amikor erre lehetőségünk adódik.

- Milyen feladatok várják még ebben az évben?

- Szeptemberig koncertezünk, aztán már vagy tíz éve készül egy musicalünk Gömöri Zsolttal, ennek a forgatókönyvét írjuk majd ősszel. Emellett más dolgokkal is kell foglalkozni, mert a svájci frank gondoskodik arról, hogy ne tudjunk igazán jól aludni. Még több lábon kell állni ahhoz, hogy valamiféle biztonságérzete legyen az embernek.

Dávid Ildikó

 

[1_180] PatakyAttila.jpgNévjegy
Született: 1951. július 2-án Miskolcon

Kedvencünk kedvencei

Példakép: a Jóisten
Zene: Mozarttól a kemény rock zenéig minden
Film: Az ördög ügyvédje, Száll a kakukk fészkére
Hobbi: az Edda Művek
Autómárka: mindegy, csak kevés gond legyen vele
Nőideál: „Szeresse önmagát, mert akkor van esély rá, hogy engem is tud szeretni.”

Vissza